Jelképes eseménynek lehettünk részesei csütörtökön Budapesten: a Magyar Állami Operaház 134. évadjának beharangozója zárásaként az Eiffel Műhelyház alapkőletételi okmányát és építészeti terveit is tartalmazó hengert helyezett el Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, Krucsainé Herter Anikó kultúráért felelős helyettes államtitkár, Szalay-Bobrovniczky Alexandra humán főpolgármester-helyettes és Eötvös Péter zeneszerző, karmester a Magyar Államvasutak egykori Északi Járműjavítójának szerelőcsarnokában.
A Népliget szomszédságában, a Kőbányai úton található Északi Járműjavító Magyarország egyik legnagyobb alapterületű ipari emlékműve. A 131 éves épületegyüttes 2009 óta áll üresen.
– A kormány 2015-ben döntött úgy, hogy az operaház rendelkezésére bocsátja a 22 hektáros telek 6,7 hektáros részét, rajta a mintegy 25 ezer négyzetméteres szerelőcsarnokkal – idézte fel Szalay-Bobrovniczky Alexandra, aki azt is hangsúlyozta, hogy a beruházás mérföldkő a főváros kulturális életében, hiszen egyik rozsdaövezete megújításával Budapest egy egész Közép-Európában iránymutató, XXI. századi, többfunkciós művészeti központtal gazdagodik.
A szerelőcsarnok átépítését az operaház logisztikai központjává kultúrtörténeti jelentőségűnek tartja Krucsainé Herter Anikó is, aki hangsúlyozta, hogy a várhatóan jövő év végégig 14,1 milliárd forint állami támogatással megvalósuló beruházás egy olyan új korszak beköszöntét jelzi, amikor a gazdasági és szellemi környezet is adott ahhoz, hogy a rendszerváltozás hosszú stagnáló állapota és a 2010 előtti évek mélyrepülése után évszázada nem látott fejlődés induljon Magyarországon. Kitért arra is, hogy az Európai Unióban a legmagasabb GDP-arányos összeget, 2017-ben 2,1 százalékot, Magyarország fordítja a kultúrára.
– Az Eiffel Műhelyházban elsősorban szakmai háttérmunka zajlik majd, de a tervek között szerepel egy barokk és XX. századi, valamint kortárs művek bemutatására és kísérletezésre alkalmas 370 fős színházterem és egy többhektáros közpark kialakítása is – ismertette Ókovács Szilveszter, aki azt is elmondta, hogy az épület mindig a vasúttörténeté marad, az átépített komplexumban emléktermet szentelnek Feketeházy Jánosnak, a csarnok építészének, aki egyébként az operaház tetőszerkezetét is tervezte.
Az alapkőletétel egyben az operaház 2017/2018-as évadának nyitóeseménye is volt. Az új évad első eladása a Bánk bán baritonváltozata lesz szeptember 9-én az Erkel Színházban. Aznap összművészeti estet is tartanak a lezárt Andrássy úton az operaház előtt – az itt látható ingyenes szabadtéri előadást Terézváros önkormányzata, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége és az Opera szervezi. Az idén hetedszerre megrendezett szabadtéri művészeti program kurátora Simonffy Márta, Terézváros önkormányzatának kulturális alpolgármestere, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének elnöke.
Szombaton már 13 órakor megkezdődik a Szfinxteraszon az éjszakába nyúló programsorozat, melynek idei mottója „Örökség és a XXI. század”. A Magyar Állami Operaház ajándékaként a dalszínház művészei három minioperát adnak elő. A szabadtéren felállított alkalmi nagyszínpad – 18 órakor – izgalmas produkcióval nyit: rendhagyó, táncbetétekkel színesített, zenés divatbemutatót tartanak, amelyben ötvöződik a magyar kortárs öltözéktervezők XXI. századi gondolkodásmódja a dualizmus korának idézetével. A modell szerepére a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói vállalkoztak, a koreográfiát pedig Sebestyén Csaba, a Magyar Táncművészeti Egyetem Klasszikus Balett Tanszékének docense, a Győri Balett egykori kiváló szólótáncosa külön erre az alkalomra készítette.
Az épület felújítása miatt – rendhagyó módon – az évad első előadását közvetítő képsorok idén az Erkel Színházból érkeznek az Andrássy úti kivetítőre 19 órától. Erkel Bánk bán című művének ritkán hallható bariton változatát Vidnyánszky Attila, a Magyar Állami Operaház egykori főrendezője, a Nemzeti Színház mai igazgatója állította színpadra. Az előadás szünetében videoinstallációk lesznek láthatók az operaház Ybl Miklós tervezte gyönyörű épületén.