Harmincöt éves az István, a király, a Szörényi–Bródy alkotópáros legendás rockoperája. A művet a Budapesti Operettszínház a Csodálatos Baja programsorozatban, augusztus 24-én, 25-én és 26-án tűzi műsorra. Baja városa új játszóhelyet alakított ki a produkciónak a Petőfi-szigeten. A színpadkép az alkotói szándék szerint szervesül majd a természeti közeggel, háttérben erdővel, a Sugovica folyó ölelésében.
Lőrinczy György, az Operettszínház főigazgatója a sajtótájékoztatón elmondta: ő maga is részt vett a mű 1983-as ősbemutatóján a Bihari Együttes néptáncosaként, ez az élmény is feledhetetlenné tette neki a produkciót, amit generációkon átívelően meghatározónak tart, és szeretné, ha az új nemzedék is részesülhetne benlőle.
A darabot Székely Kriszta rendezi, a zenei rész felelőse Makláry László (ő volt az ősbemutató zenei vezetője) és Szabó Mónika, a koreográfia Lénárt Gábor és Bodor Johanna munkája lesz. A díszlettervező Cseh Renátó, a jelmeztervező Pattantyús Dóra. Asztrik főpap szerepében Homonnay Zsolt, Torda sámán György-Rózsa Sándor, Laborc Kerényi Miklós Máté, Réka Gubik Petra, a három magyar úr Mészáros Árpád Zsolt, Szabó P. Szilveszter és Földes Tamás, István Kocsis Dénes, Sarolt Polyák Lilla, Koppány Dolhai Attila.
Makláry László felidézte az ősbemutató előtti próbafolyamat feszült küzdelmeit a korabeli cenzúra kijátszásáért, és elmondta: az eredeti változat nagy erényének tartja, hogy nemcsak elismert színházi emberek, hanem a rockélet ismert, de hivatalosan kevéssé elfogadott figurái is színre léphettek benne.
Székely Kriszta gyönyörű feladatnak, édes tehernek nevezte az István, a királyt, elmondása szerint egy álom vált ezzel valóra. Kifejtette: mindig a többrétegű, a mához is szólni tudó művek érdekelték.
Az István, a királynak van egy egész Európa helyzetét, illetve az ország sorsát érintő rétege, és van egy családtörténete a maga személyes konfliktusaival. A rendezőt többek között az is foglalkoztatja, hogyan sugárzik ki ez a mikroközéppont az ország történéseire.