Csütörtökön nyílt meg Budapesten a Body című kiállítás a JVS Group szervezésében. A nemzetközi együttműködésben megvalósult tárlat pontosan az, amit címe ígér: az emberi test kívülről-belülről. Persze főleg belülről: a látogatók több mint kétszáz preparátumot tekinthetnek meg a kisagytól a teljes korpuszig.
Az installáció profi munka, pénz itt láthatóan nem számított, a kísérőszövegek rövidek és velősek, de fölboncolt embereket igazából bárhol és bármilyen körülmények között ki lehetne állítani, úgyis összeszaladna a világ, mert mi, halandók, már csak olyanok vagyunk, hogy múlhatatlan kíváncsisággal tölt el minket saját porhüvelyünk működése.
Bár a tárlat szigorúan tudományos megközelítéssel él, a preparátumok között járva mégis megborzong az ember – ez csak másodsorban a tudomány, elsősorban Thanatosz, Hádész és Hél birodalma, ahová nem lehet elfogódottság nélkül belépni. Persze mindig a kíváncsiság győz, hiszen csak közelebb hajolunk a látottakhoz.
Jó játék még a kísérőszöveg szemrevételezése előtt találgatni, milyen szervet is látunk – az olyan ékes nevezetűek, mint a nagy cseplesz, behozhatatlan előnnyel indulnak, de bevallom, a gége is kifogott rajtam. A szépségversenyt egyértelműen az artériák és a léghólyagocskák nyerték.
Az egyik legmeglepőbb az agy – sokkal kisebb, mint várnánk. A hippokampuszt sértődötten nézem: kikérem magamnak, hogy ez a hitvány kis kocsonya szabályozza a hangulataimat.
Az egyik kedves orvostanhallgatótól – minden teremben a Semmelweis Egyetem hallgatói állnak a látogatók rendelkezésére – megtudom: az érrendszer azért olyan szép, mert feltöltik piros akrillal, különben csak fehéres-szürkés, átlátszó csövecskéket látnánk.
A többi szerv meg a testek is gyanúsan halványak, pedig azok is meg vannak színezve egy kicsit, hiszen mire nekiállnak egy efféle preparálásnak, már semmi sincs a maradványokban, ami színt adna nekik. Senki ne gondoljon itt a belénk égett filmes klisékre, misztikus fényben, formalinban úszó szervekre, ma már más járja.
Egy plasztináció nevű eljárással minden maradványból eltávolítják a vizet és a lipideket, helyükbe szilikon polimert juttatnak, ettől aztán minden szerv kemény, színtelen, szagtalan lesz, lebomlani nem tud (vajon mennyi jut az örökkévalóságból ezeknek a bizarr emberszobroknak?), és szabad levegőn is tartható.
Szóval konkrétan belehajolhatunk egy preparált ember belső szerveibe, megszámolhatjuk az idegszálait, és megfigyelhetjük, milyen csúnya a tüdeje a fránya dohányosoknak. A tárlat az ismeretterjesztésen túl az egészséges életmódra is fel kívánja hívni a látogatók figyelmét.
kiállítás, amelynek szakmai együttműködő partnere a Vöröskereszt és az UNICEF, június végéig tart nyitva a Komplexben (1061 Budapest, Király utca 26.).