Maurice Maeterlinck költői szépségű, 1909-ben született fantáziadús könyvének történetét először Sztanyiszlavszkij vitte színpadra Moszkvában, Hollywood pedig három filmet is szentelt neki: az elsőt Maurice Tourneur (1918), a másodikat Walter Lang (1940) jegyzi, a leghíresebbet pedig 1976-ban a magyar származású musical-sztárrendező, George Cukor, aki az amerikai–orosz koprodukcióban olyan filmcsillagokat dirigált, mint Elizabeth Taylor, Jane Fonda, Ava Gardner, Patsy Kensit és Nagyezsda Pavlova.
A Budapesti Operettszínházban debütáló A kék madarat Vas István fordítása alapján Bíró Bence és Kautzky-Dallos Máté dolgozta át. A fülbemászó dallamok Ádám Rita és Darvas Benedek zeneszerzők munkáját dicsérik, a dalszövegeket Závada Péter jegyzi.
A 12 éven felülieknek (és ajánlatos a korhatáros besorolást komolyan venni) szóló darab első jelenetében a gyermek Tyltyl és Mytyl karácsony előestéjén álmodozva, de nem irigységgel szemlélik házuk ablakából a gazdag emberek fényes életét, amikor megjelenik Alkonytündér (Papadimitriu Athina/Ullmann Zsuzsa), aki a kék madár keresésére biztatja őket, „mert abban rejlik minden boldogságnak és dolognak titka”. Egy varázsgyémántot ajándékoz nekik, amivel életre keltik az állatok, az elemek, a tárgyak és a fény lelkét, akik a kísérőik lesznek az egész életükön át tartó utazáson.
A bájos karakterek és a gyermekek vezetője a Fény (Lévai Enikő/Kalocsai Zsuzsa), aki először az emlékeikbe vezeti őket, ahol egy igazán megható jelenetben szeretett nagyszüleikkel találkoznak, mert „a halottak, akikre emlékeznek, olyan boldogan élnek, mintha nem lennének halottak”.
A második helyszín az Éjszaka (Lukács Anita/Bojtos Luca) palotája, ahol megtalálható a természet minden titka, de a kék madarat nem sikerül megfogniuk. A következő úti cél az erdő, ahol a megelevenedett fák lelkei a gyermekeket okolják favágó apjuk bűneiért, amiért halálra ítélik őket, de az ember legjobb barátja, Tylo, a kutya (Sándor Péter/Soós Máté Gábor) megmenti őket, ezzel romba döntve Tylette, a macska (Vágó Zsuzsi/Auksz Éva) gonosz tervét.
A temetőben is keresik a kék madarat – itt meg kell jegyeznem, hogy szerencsére nem szemléltették az élőhalottakat –, majd útjuk a kövér boldogságokhoz vezet, ahol hőseink megtanulják, hogy az életben áldozatokat kell hozni és nem tántoríthat el semmi a kitűzött céltól. Az Idővel és a meg nem született lelkekkel való találkozás után a már felnőtt Tyltyl és Mytyl rájönnek „a dolgok igazságára, hogy sokkal több boldogság van a Földön, mint az emberek hiszik”: ilyen a gyermeki boldogság, az ártatlan gondolatok boldogsága és az emlékek felelevenítése.
Miután a Fény és kísérőik elválnak tőlük, az idős Tyltyl (Csuha Lajos/Dézsy Szabó Gábor) és Mytyl (Felföldi Anikó/Papadimitriu Athina) rájönnek, hogy az egész életükben keresett boldogság kék madara végig odahaza várta őket.
A kék madár egy igazán szórakoztató, mégis mély mondanivalót közvetítő darab neves színművészekkel, ötletes és káprázatos jelmezekkel, fülbemászó zenével és látványos koreográfiával nem csak gyermekeknek.