A Duna Palotában mutatták be Béres József Szép magyar ének című daloskönyvének bővített kiadását és a kiadvány keletkezésének történetét végigkövető filmet, amelyet Petényi Katalin és Kabay Barna rendezett.
Béres József vállalatvezetőként 2009-ben és 2016-ban jelentetett meg egy-egy énekes gyűjteményt, melyben nép- és gyermekdalok, egyházi népénekek szerepelnek. Kodály Zoltán szerint „a dal a magyar lélek tizenkettedik kapuja”, s aki belép rajta, egyenesen a „magyar lélek tündérpalotájának kincsei között találja magát. […] Akárki vehet belőle, mert nem fogy: annál nagyobb, mennél többeké. Erőt, gyógyulást ad mindenkinek.” Béres József megtalálta ezeket a varázsköveket, amelyek arra késztették, hogy összeállítsa daloskönyveit.
A vállalatvezető elmondása szerint számára a magyar ének egyfajta lelki termék, így nem feltétlenül a kották a fontosak, hanem a dallam és a szöveg, amely a lélek mélyéből ered. „Ha ezzel táplálkozunk, a mi lelkünk is gyógyulni fog” – tette hozzá Béres József, aki azt is hangsúlyozta, fontosnak tartotta, hogy összekösse az énekeskönyvek korábbi két kötetét, ezért jelent meg a harmadik, bővített kiadás.
A kötet összeállításának folyamata ihlette meg a filmrendező párost, Petényi Katalint és Kabay Barnát, akik a gyűjtőutakon túl olyan eseményekre is elkísérték a szerzőt, mint például az énekes maratonok, ahol a jelenlévők 12, illetve 8 óra alatt énekelték el az első, illetve második daloskönyv anyagát. A film középpontjában az a fontos kérdés áll, hogy mi a népzene, a dalok sorsa. Ezt mutatja meg nagyon szépen a mű, amikor betekintést enged a különböző generációk énekeseinek mindennapjaiba.
Petényi Katalin, a film egyik rendezője megosztotta a jelenlévőkkel, hogy fiatalkorában Dobszay László zenetörténész, zenekutató és karnagy tanítványaként elsajátította tőle a népdalok szeretetét és a közös éneklés örömét. Petényi Katalin azt is hozzátette, hogy emiatt is volt nagy öröm számára ezt a filmet elkészíteni.
„Magam is mélyen át tudom érezni Kodály Zoltán híres gondolatát, mely szerint a népdal a magyar lélek tükre. Hiszen benne van minden, amivel találkozunk, amit mi magunk is átélünk” – hangsúlyozta a rendező.
A filmforgatás előtt az alkotók számos interjút készítettek, de a film elkészítése során törekedtek arra, hogy a játékidő nagy részében ne interjúrészletek szerepeljenek. Sokkal fontosabb volt számukra megmutatni annak a hangzását és erejét, ahogy ezek a népdalok felcsendülnek a gyönyörű erdélyi tájakon. Petényi Katalin és Kabay Barna egyértelműen az erős vizualitásra törekedett, a letisztult, gyönyörű vágóképek pedig atmoszférateremtő módon mutatják be, honnan származnak az egyes dallamok.
Felejthetetlen az a pillanat, amikor Béres József egy idős erdélyi, kalotaszegi adatközlővel találkozik, majd megpillantjuk a népzenei tábor elkötelezett fiataljait, akik hatalmas lelkesedéssel éneklik az összegyűjtött dalokat. A film Béres József daloskönyveihez hasonlóan egyértelműen az ének közösségteremtő erejének nagy erejű bizonyítéka.