Az Év múzeuma címet a díj történetében immár másodjára a kiskunhalasi Thorma János Múzeum érdemelte ki, amely Kiskunhalas és környéke (Kiskunhalasi járás, Jánoshalmi járás) tárgyi, szellemi értékeinek gyűjtését, őrzését, tudományos feldolgozását és közzétételét tekinti legfontosabb feladatának. Szakál Aurélt, az intézmény igazgatóját kértük meg, hogy foglalja össze, milyen érveket sorakoztattak fel pályázatukban.
Mint kiemelte, a kiskunhalasi múzeumnak korszerűsített állandó kiállításai vannak régészet, néprajz-helytörténet, képzőművészet és numizmatika témában. Tavaly több területen is jelentős fejlesztések történtek, kezdve a 380 millió forintos múzeumbővítéssel kialakított, 500 négyzetméteres új épületszárnytól a képzőművészeti gyűjtemény (5731 darab) digitalizálásán és a honlapon történő közzétételén át egy regionális jelentőségű dokumentumkötet megjelentetéséig.
Utóbbi A Jászkunság 1699-ben – A Pentz-féle összeírás című könyv, amely négy múzeum összefogásával a Jászság, a Nagy- és a Kiskunság településeinek múltjából közöl információkat. A fejlesztések egyik motorja és fontos pillére a Bay házaspár adománya volt, és egy majdnem egymilliárd forint értékű, a nagybányai művésztelep gazdag örökségét reprezentáló gyűjtemény méltó elhelyezését kellett az intézménynek megoldania.
Az új épületszárnyban tehát a már meglevő Kiskunsági népművészet – Népi kerámia című kiállítás mellett a Bay-gyűjtemény – Nagybányai művészet és a Thorma Galéria – Thorma János festészete című tárlat kapott helyet. – Kiskunhalason országos és európai jelentőségű állandó kiállítások várják az érdeklődőket: itt látható az ország egyedüli, a nagybányai művészetet bemutató állandó kiállítása, amely 61 festményből és kilenc szoborból áll, valamint a legnagyobb Thorma János-kiállítás – emelte ki a múzeumigazgató.
A Soproni Múzeum Macskakő Gyermekmúzeum és közösségi tér állandó tárlata lett az Év kiállítása. A múzeumpedagógiai nívódíjjal is elismert tárlat a régi korok emberének mindennapi életét mutatja be az óvodás és kisiskolás korosztály számára is érthető és érdekes módon. Bármennyire is magától értetődő, hogy kisgyerekkorban a legcélszerűbb és a leghatékonyabb elkezdeni a múzeumi nevelést, ez a tárlat mégis különleges abban, ahogyan ennek a korosztálynak kínálja az ismeretszerzési és szórakozási lehetőséget.
A kiállítás a gyermekek napi rutinját leképezve az egykor alváshoz, tisztálkodáshoz, öltözködéshez használatos tárgyakat mutatja be, a római kortól kezdve. Ezeket tárlókban helyezték el, és érdekességeket kiemelő, rövid műtárgyleírásokkal látták el.
Mindez attól különleges, hogy a tematikusan elrendezett tárlók mögött egy újabb tér nyílik, ahol a gyerekek játékos feladatokat teljesítve tanulhatnak, de főként megtapasztalhatják mindazt, amiről a tárlat szól: kipróbálhatják, hogyan öltözködtek régen a velük egyidős gyerekek, beülhetnek egy százéves iskolapadba, régmúlt korok játékaival játszva vagy egy ókori ebédlőasztal körül lakomázva élhetik át az időutazás élményét.