A világ múmiái a legnagyobb múmiagyűjtemény, elismert tudósok, régészek, orvosok és antropológusok állították össze az Egyesült Államokban. A testeket és más leleteket több múzeumtól, egyetemtől, tudományos szervezettől és magángyűjteményből kölcsönözték.
Jelenleg – Európában elsőként – Prágában látogatható a kiállítás. A világ minden tájáról ideutaztatott, természetes és mesterséges múmiák által nemcsak az ókori Egyiptom világát, hanem az inka civilizációt is megidézik, a dél-amerikai természeti törzsek életébe vagy a Német-Római Birodalom korszakába is betekinthetnek a látogatók.
A budapesti tárlat viszont minden eddigi állomásnál különlegesebb lesz, ugyanis a Magyar Természettudományi Múzeum szakmai partnerségének köszönhetően a gyűjtemény kiegészül, és a váci Fehérek templomában 1994-ben megtalált, XVIII. századi múmiák közül is látható lesz néhány, köztük az a család is, amely Magyarország utazó múmianagyköveteként vitte szerte a világba az egyedülálló váci lelet hírét.
A Magyar Természettudományi Múzeum Embertani tárában a 265 váci múmia között egy hátsó polcon feküdt az a mumifikálódott test, amelyet tegnap a Corinthia Hotelben láthattunk. Kiss-Stefán Mónika A szóra bírt múmia című rövidfilmje által tekinthettünk be abba, ahogyan – a sajtótájékoztatón is jelen lévő – Pap Ildikó és Szikossy Ildikó, a nemzetközi múmiakutatások elismert szakemberei Karlinger Kinga radiológus segítségével megpróbálják kideríteni, hogy évszázadokkal ezelőtt mi okozta a 45 év körüli férfi halálát, mi lehet a testén levő vágások magyarázata, milyen társadalmi rétegben és hány évig élhetett.
A kiváló rövidfilm bájos sejtelmességgel dokumentálja, hogy két kutató az éjszaka közepén vizsgálja az amputált lábfejű holttestet, hogy a modern technológia segítségével milyen felvételek készülnek a férfi belső szerveiről, és szembesít azzal, hogy talán bármikor – akár egy éjszakai forgatás vagy egy tárlatrendezés okán – több száz évvel ezelőtti embertársaink roboghatnak el mellettünk az utakon, hogy CT-vizsgálaton vegyenek részt, vagy hogy időben odaérjenek a következő kiállítóhelyre.
A világ múmiái tárlaton ez a férfi is látható, de itt lesz Baron von Holz, a harmincéves háború idején elhunyt nemesember, az egyiptomi állatmúmiák mellett Nes-Hor egyiptomi pap mumifikálódott teste, szó esik arról, hogy miért van egy rés a bolíviai múmiabatyun, miért van kötél a lápi múmia nyakában, miért ettek évszázadokkal ezelőtt múmiaőrleményt, és hogy készült a múmiabarnaként ismert festék.
A Magyar Természettudományi Múzeum szakembereinek közreműködése garancia arra, hogy a szenzációszámba menő gyűjtemény megtekintése családi programként is kiváló: ismeretterjesztő, ismeretszerző kalandjátékká is válik, amelynek során a látogató nemcsak azzal szembesül, hogy az élők tárgyakká válnak, csonttá, porrá, hamuvá vagy épp morbid látványossággá alakulnak, hanem azzal is, hogy a régészet, az antropológia és az orvostudomány milyen eredményekért lehet hálás ezeknek az egykori embereknek.
Beleláthatunk a múmiakutatás rejtelmeibe, hogy a régiek életmódja és hitvilága hogyan ismerhető meg egy-egy test vagy a sírmellékletek által.