Büszkék lehetünk arra, hogy a legvonzóbb célpontokat ajánló turisztikai oldalak rendre az elsők között emlegetik fővárosunkat: legutóbb a Dailynewshungary.com közölt méltató írást Budapestről, amelyben a Gellért fürdőt mint építészeti remeket emeli ki. A magyar szecessziós építészet alkotása – amely a kupoláin barokkos vonalakat hordoz – Sterk Izidor, Hegedűs Ármin és Sebestyén Artúr közös terve alapján készült, kora legkorszerűbb fürdői között tartották számon, tájolásával pedig kuriózum volt. Az épület éppen úgy, mint az akkor virágzó Budapest egésze a történelem áldozata lett, többszörös újjászületéssel jutott el mai állapotához.
A századik évfordulóra a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Saly Noémi muzeológust bízta meg a szálló történetének megírásával. A város jó ismerőjeként lebilincselő stílusban, részletgazdag építészeti és vendéglátás-történeti kiadvány született Saly Noémi tollából Gellért 100 címmel, amelyből nemcsak azt tudjuk meg, hogy milyen lépésekben épült és pusztult a palota, de azt is, hogy Gundelék mit készítettek egy-egy impozáns vacsorára, és kik voltak azok a neves személyek, akik ellátogattak a fürdőbe. A város XX. századi tragédiákkal és luxussal tarkított élete rajzolódik ki a mintegy kétszáz oldalas, mutatós kötetben.
A százéves Gellért fürdő eredete nagyon messziről indul: a krónikások az alhévízi gyógyforrásokat már első Árpád-házi királyaink korában ismerték. 1178-as adatok írják, hogy a betegápoló johannita rend kórházat alapított a Gellért-hegy lábánál. II. András pestis ellen javasolta a források használatát. A Sáros fürdő névre keresztelt gyógyfürdő tehát a középkortól az enyhülés és a gyógyulás helye volt, amelyet a Ferenc József-híd megépítésekor bontottak le.
A szálloda és a fürdő kiviteli tervezése 1909-ben, a tényleges építkezés pedig 1911-ben kezdődött el. Ám a tervezett átadást nem várt nehézségek akadályozták, mint például az alapozáskor feltárult 14 méter mély, török kori pincerendszer. Noha az alapozás békeidőben zajlott, a falakat már az első világháború közepette építették. Alighogy megnyílt, a megszálló román csapatok vették birtokba, majd Horthy foglalta el főhadiszállásnak. Története során többször hadikórházként működött.
Saly Noémi önálló fejezetet szentel a hullámfürdőnek, amely vonzza a külföldi vendégeket és a Gellértet kora fürdőinek legmodernebbjei közé emeli. A hullámkeltő berendezést – a szerkezetében marhabőr szíjakkal – Krassner Ferenc tervezte. Ez a világon egyedülálló módon a mai napig üzemképes maradt. Akkoriban a Gellért legmagasabb rangú vendége Ferenc József császár unokája, Auguszta Mária Lujza főhercegnő volt.
Gazdag képanyagot hagyott ránk a két világháború közötti időszakból Pusztai Sándor úszómester, aki a renitens ugrálók figyelmeztetése közepette végigfotózta a fürdővendégeket, köztük Karinthy Ferencet és Turay Idát is. Az úszómester több mint hatszáz apró fotókontaktját, amelyek átvészelték a világháborút és 1956-ot, a közönség elsőként 2012-ben láthatta a Mai Manó Házban.
Az ostrom alatt a Gellértben német katonai bázis, a pincéjében pedig szükségkórház működött. A rommá lőtt hotel újjáépítése szakaszosan, évtizedek alatt zajlott le. Noha 1945-ben használhatóvá vált a fürdő, az épület nagyobb felújítása a hatvanas években történt meg. Az épület a második világháború után vált kevert stílusúvá, mert ugyan már korábban is adogattak el festményeket, de az eredeti, polgári csökevénynek kikiáltott burkolatokat, nyílászárókat, részleteket akkor cserélték le.
A turisták most újra csodájára járhatnak az épületnek és fürdőnek, amely egyszerre mutatja a magyar szecesszió legszebb arcát, az 1960-70-es évek belsőépítészetének retró jegyeit és a XXI. századi vendéglátás minden erényét. Nagyon sok külföldi vendég látogatja a magyarországi történelmi fürdőket, a Gellért 100 pedig hiánypótló tanulmány, átfogó ismeretanyag egy kultikus fővárosi helyről, nagyon izgalmas részletekkel.
Saly Noémi: Gellért 100, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2018.