A svéd sajtó meglepő módon nemigen foglalkozott az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) keddi ítéletével, miszerint Svédországból nem lehet kitoloncolni egy, az ország biztonságára nézve veszélyesnek tartott marokkói állampolgárt. A legolvasottabb svéd napilapok, de még a legfőbb nyugati sajtóorgánumok honlapjait böngészve sem bukkant lapunk a témával foglalkozó, az alaphíren túlmutató cikkekre.
Az MTI a TT svéd hírügynökségre hivatkozva közölte tegnapelőtt a hírt, hogy Svédország első fokon pert vesztett a kitoloncolás ügyében. A marokkói állampolgár 2005-ben kapott tartózkodási engedélyt Svédországban. 2016-ban a svéd titkosszolgálat figyelmeztetett, hogy a férfi veszélyt jelent az állam biztonságára.
Tervezett kitoloncolása miatt a férfi panasszal élt a strasbourgi székhelyű bíróság előtt. Arra hivatkozott, hogy miután potenciális terroristának bélyegezték őt Svédországban, hazájába visszatérve megkínozhatják és börtönbe vethetik.
A svéd hatóságok viszont azzal érveltek, hogy az emberi jogok helyzete Marokkóban az utóbbi években lényegesen javult, ezért hazatoloncolása nem jelent veszélyt számára. Az EJEB nem osztotta a svéd álláspontot. A bírák emellett 3300 euró (mintegy 1 millió forint) kártérítést és perköltséget ítéltek meg a testület közleményében csak X.-ként azonosított férfinak. A bíróság döntése ellen az állam fellebbezhet.
Nem először hozott a strasbourgi bíróság ehhez hasonló, vitatott döntést. Éppen hat évvel ezelőtt állapította meg az EJEB, hogy sérti Abu Katada iszlamista jogtudós méltányos perhez való jogát, ha London kiadja őt Jordániának, mert ott kínzással kicsikart bizonyítékokat használhatnak fel ellene.
A palesztin-jordániai illetőségű Abu Katada 1993-ban érkezett Nagy-Britanniába, 2002-ben börtönbe zárták, 2005-ben szabadon engedték, de rövidesen újra börtönbe került. A spanyol és a brit bíróságok egyaránt az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat egyik vezető alakjának tartották Európában. Jordániában pedig távollétében elítélték terrorista bűntettekben. A férfit végül 2013-ban sikerült kitoloncolni, azóta kiderült róla többek között, hogy abban a mecsetben is prédikált, amelybe a tavalyi manchesteri terrormerényletet végrehajtó Salman Abedi édesapja járt.
Szintén a strasbourgi bíróság hozta meg tavaly azt az elsőfokú ítéletet, amely szerint két bangladesi menedékkérőt jogellenesen tartottak fogva 2015 őszén a röszkei tranzitzónában, majd küldtek vissza Szerbiába. A törvényszék fejenként csaknem hatmillió forint kártérítést ítélt meg a két bevándorlónak, akik a Magyar Helsinki Bizottság feljelentése alapján perelték be a magyar államot.