Egy ismerős család egyik fele Budapesten él, jórészt német családi pótlékból: apa kint dolgozik, anya pedig itthon, félállásban egy peremkerületi iskolában.
Anya fő bevételi forrása a három gyerek után járó családi pótlék, vagyis 592 euró (190 ezer forint). Ugyanez az összeg egy magyarországi pótlékot kapó háromgyerekes család esetében 48 ezer forint lenne.
A külföldön élő, de német pótlékot kapó családok ügye most – Nagy-Britannia és Ausztria után – Németországban is felvetődött, és már nem is először. Sören Link, Duisburg szociáldemokrata polgármestere ezúttal azzal állt elő: a német kormánynak valamit végre tennie kellene a „nyomormenekültek” ellen.
Az egyharmad részben külföldi származásúak lakta Ruhr-vidéki iparvárosban 2012 óta 6 ezer főről 19 ezerre nőtt a bolgár és romániai születésűek száma. Link szerint bűnbandák specializálódtak arra, hogy szintó és roma származásúakat hozzanak Németországba, és a kifizetett családi pótlék révén haszonhoz jussanak.
– Olyan emberekkel kell itt foglalkoznom, akik egész utcasorokat összeszemetelnek, és fokozzák a patkányproblémát – mondta a városvezető, mire Romani Rose, a németországi központi szintó és roma tanács elnöke rasszista sztereotípiák használatával vádolta őt meg. Szerinte Link bűnbakokat keres.
Andrea Nahles, a német kormánykoalícióban részt vevő szociáldemokraták főtitkára szeptemberre válságtanácskozást hívott össze a kérdésben érintett városok vezetőivel.
Úgy véli, a külföldre kifizetett családi pótlékokkal való visszaélések egy részproblémát jelentenek: az általános probléma a „munkamigráció”. A hivatalos német adatok szerint a korábbi évekhez képest több, immár mintegy 270 ezer olyan gyerek után fizetnek ki a hatóságok összesen mintegy 343 millió eurót, akik külföldön élnek.
A legtöbben, 117 ezren a lengyelek vannak közöttük, őket a csehek, a horvátok és a románok követik, míg a magyarok számát 11 ezerre teszik a német sajtóbeszámolók. De az Európai Bizottság hozzáállását és az európai ítélkezési gyakorlatot tekintve a németek is szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy – a konkrét csalások kiszűrésén túlmenően – valóban felléphetnek-e érdemben a Kelet-Európában landoló juttatások megkurtítása érdekében.
„Az EU-bizottság láthatóan nem akar újabb aknamezőre lépni azután, hogy a menekültpolitika, a jogrendszer és a kiküldött munkaerőre vonatkozó irányelv miatt összekülönbözött Kelet- és Dél-Európával, épp elég nyugtalanságot idézve elő az EU-ban” – írta a Die Welt.
A kérdés előzőleg Ausztriában is felmerült: az új, jobboldali kormány a családi pótléknak a gyerek tartózkodási helyétől függő indexálása mellett döntött 2019-től kezdődően, de ez elől sem hárultak el az európai jogi aggályok.
Az indexálás ellen a magyar diplomácia is felemelte a szavát, hiszen az ausztriai magyar munkavállaló ugyanúgy osztrák adót és járulékokat fizet, mint bármelyik osztrák. Bécsből jelenleg 273 millió eurót utalnak külföldre; a helyi árszínvonalhoz való igazítással 100 milliót akarnak megspórolni. Egy Magyarországon élő gyerek után a mostani havi 172 euró (55 ezer forint) helyett 93 (30 ezer forint) járna.