Jair Bolsonaro eleve médiaellenszélben politizál, a változásra pedig nemigen számíthat, főleg úgy, hogy első napjaiban azonnal a legkönnyebben támadható területen tesz lépéseket, az amazóniai őserdő területén.
A világ zöld tüdejeként számontartott 5,5 millió négyzetkilométer területű, máig nagyon kevéssé ismert rengeteg ugyanis különböző okokból gyakorlatilag érinthetetlen.
A 8,5 millió négyzetkilométeres, kétszázmillió embernek otthont adó Brazília ugyanis amolyan nemzetközi fontosságú kincs kezelője, a különböző kormányok pedig kisebb-nagyobb aktivitással foglalkoztak az őserdővel.
A fakitermelés mindig folyt, az őserdő területe pedig folyamatosan zsugorodik, az erdőgazdálkodás pedig olyan téma, amely bármikor felhasználható politikai támadásra.
Brazília a világ második legnagyobb szójababtermelő országa, a termés egy részét ott takarítják be, ahol valaha az esőerdő volt. A brazil állam számára a Föld tüdeje egyben saját országának látványosan parlagon hagyott, de nagy lehetőségeket rejtő területe, ott ütköznek egymással a szójabablobbi és a környezetvédők érdekei.
Utóbbiak ráadásul szinte mindig külföldi, elsősorban amerikai hátterű csoportok, amelyeknek „zöld köntöse” és emberbaráti, a kisebbségi indiánok érdekeit védő tevékenysége sokszor a valódi befolyás elfedésére szolgál.
Brazília hadseregében hagyománya van annak a gondolkodásnak, hogy az idegen befolyást el kell hárítani az országtól, hiszen akinek az akarata érvényesül az Amazonas medencéje ügyében, az gyakorlatilag Brazíliát, sőt Dél-Amerikát irányítja.
Jair Bolsonaro pedig a hadseregből érkezett a politika világába, így nem meglepő, hogy hamar össze akarja mérni az erejét az indiánok és az esőerdő védelmét a brazil kormány ellenében maguknak megszerző nemzetközi civil szervezetekkel.
Bolsonaro a választási kampány során arról is beszélt, fennáll a veszély, hogy az Amazonast leválasztják Brazíliáról, természetvédelmi övezetek révén az ország nem lesz képes befolyásolni az ottani eseményeket, a gazdag országok pedig egyszerűen elveszik az indiánoktól azt, amire szükségük van.
A World Wildlife Fund (WWF) vagy a Greenpeace nagyon aktív a térségben, mindkét társaság rendkívül jó politikai kapcsolatokkal és stabil anyagi háttérrel rendelkezik, de se szeri, se száma az apróbb civil szervezeteknek, amelyek a brazil kormány törekvéseit igyekeznek megakadályozni.
Nem mellékes, hogy a civil csoportok szinte kizárólag amerikai bejegyzésűek és politikailag a demokratákhoz húznak, élesen elítélve Donald Trumpot, akit nyíltan dicsér Bolsonaro.