Az Oroszországot „rossz viselkedése” miatt sújtó amerikai szankciók egyebek mellett hét oligarchát és azok tizenkét vállalkozását érintik. Köztük van Oleg Gyeripaszka Ruszal nevű alumíniumipari konglomerátuma, amelyet ha kizárnak a 140 milliárd dollár értékű globális piacról, annak beláthatatlan következményei lesznek, ugyanis az oligarcha üzleti birodalma a világ legnagyobb ágazati multinacionális gyártóival áll partneri kapcsolatban.
Németországban a 655 fémipari vállalatot tömörítő WirtschaftsVereinigung Metalle (WVMetalle) érdekképviseleti szervezet máris kongatja a vészharangot, és gyors akcióra szólítja fel a politikusokat a gazdasági válság elkerülése érdekében.
Különösen a járműipar miatt aggódnak, ugyanis a nyersanyag hiánya miatt autógyártók sora lesz kénytelen bezárni nemcsak Németországban, de Európa-szerte is – ezenkívül a japán Toyotának is van aggódnivalója. Mindeddig azonban a vezető európai politikusok nemigen nyilvánultak meg a kérdésben.
– Sem az Európai Unió, sem az egyes tagországok nem szóltak eddig egy szót sem. Még mindig csak figyelnek és kivárnak – mondta a Bloombergnek Casper Burgering, az ABN Amro Bank közgazdásza.
Az európai problémák középpontjában a Ruszal írországi leányvállalata áll, de nem közömbös a svédországi érdekeltség sorsa sem. A Limerick melletti Aughinish finomítóban a guineai bauxitból előállított timföldet ugyanis a kontinens számos olvasztója használja.
Mivel a timföld nélkülözhetetlen nyersanyag, érthető, hogy a Ruszal miért tekinthető az európai ellátási lánc középpontjának, és a WVMetall miért lobbizik Aughinish kivonásáért a szankciók alól. Az Írországból származó timföldet használja például a Rio Tinto-csoporthoz tartozó, valamint a franciaországi Dunkirkben, illetve egy Izlandon található olvasztó.
A dunkirki üzem Európa legnagyobb alumíniumolvasztója, olyan felhasználóknak szállít, mint a német BMW, a Volkswagen (VW) vagy a Daimler. A VW-nek ráadásul vegyesvállalata van az orosz GAZ autógyárral, amely egy 2025-ig tartó szerződés alapján VW-ket szerel össze.
A GAZ viszont a szintén Gyeri-paszka által alapított, így ugyancsak az amerikai szankciók alá eső Bazovij Element ipari konglomerátum tulajdonában áll. Ágazati források szerint a német autógyártó tárgyalásokat folytat részesedés vásárlásáról a GAZ-ban.
A WVMetall jelentése szerint Németország tavaly 745 ezer tonna nyers-alumíniumot importált, ennek 31 százaléka, azaz 231 ezer tonna Oroszországból származott, nagy része a Ruszaltól. Oroszország egyébként évi 1,6 millió tonnával Európa legnagyobb nyersalumínium-szállítójának számít.