Az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló szerve pénteken elfogadott véleményében leszögezte: legitim Ukrajnának az a törekvése, hogy polgárainak az államnyelven, az ukránon történő folyékony beszéd elősegítésével kezelni akarja az egyenlőtlenségeket, de a jogszabálynak a kisebbségi nyelveken való oktatás korlátozásával kapcsolatos rendelkezései kiváltotta erőteljes hazai és nemzetközi bírálatok indokoltak.
„A vonatkozó 7. cikk abban a formában, ahogyan elfogadták, jelentősen különbözik attól a tervezettől, amelyről a kisebbségekkel konzultációt folytattak, jelentős kétértelműségeket tartalmaz, és szemmel láthatóan nem biztosítja az ország nemzetközi és alkotmányos kötelezettségvállalásainak megvalósításához szükséges útmutatásokat. A főként az általános iskolai oktatásra korlátozott kisebbségi nyelveken történő oktatás garanciáinak egzakt területe nem világos” – olvasható az állásfoglalásban.
A Velencei Bizottság véleménye szerint az ukrán tannyelvű oktatásra történő radikális átállás jóval kevesebb lehetőséget biztosít a nemzeti kisebbségeknek az anyanyelvükön való tanulásra, így az új szabályozás komoly aggodalmakat vet fel az oktatás minőségével kapcsolatban.
A bizottság szerint az új törvény azon rendelkezése, amely engedélyezi, hogy egyes tárgyakat az EU hivatalos nyelvein – így magyar, román, lengyel és bolgár nyelven – oktassanak, szemmel láthatóan hátrányosan különbözteti meg a legszélesebb körben használt nem államnyelven, oroszul beszélőket. „Nehéz a nem uniós nyelvek kedvezőtlenebb kezelését indokolni, és itt felmerül a hátrányos megkülönböztetés kérdése” – fogalmaz az állásfoglalás.
„A bizottság ajánlja, hogy biztosítsák megfelelő szinten az EU hivatalos nyelvein történő oktatást az érintett kisebbségek számára, folytassák a megfelelő arányú oktatást az általános és középiskolákban a nemzeti kisebbségek nyelvén, javítsák az ukrán mint államnyelv oktatásának minőségét, oly módon módosítsák az oktatási törvényt, hogy több időt biztosítsanak a fokozatos reform számára, mentesítsék a magániskolákat a törvény hatálya alól, folytassanak új párbeszédet valamennyi érintettel és végezetül biztosítsák, hogy a törvény megvalósítása ne veszélyeztesse a kisebbségek kulturális örökségét és a kisebbségi nyelven történő oktatás folyamatosságát a hagyományos iskolákban.”
Az állásfoglalás teljes szövegét hétfőn teszik közzé a Velencei Bizottság honlapján.
Ukrajnában 2015-ben 621 iskolában oktattak orosz, 78-ban román, 68-ban magyar és ötben lengyel nyelven az oktatási minisztérium adatai szerint.
Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát, s a jelenlegi 22-ről 9-re csökkentve a tantárgyak számát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára.
A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.
A törvény éles vitát váltott ki belföldön, de az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország is tiltakozott a nemzetiségek anyanyelven történő oktatásának tervezett visszaszorítása ellen.
A román külügyminisztérium üdvözli a Velencei Bizottság véleményét
A minisztérium közleményében arra emlékeztette a kijevi vezetést, hogy a kétoldalú kapcsolatok legmagasabb szintjén vállalt kötelezettséget a kisebbségek anyanyelvű oktatásában előidézett problémák helyrehozására a Velencei Bizottság észrevételei alapján.
Márpedig az ET alkotmányjogászai visszaigazolták azt a román álláspontot, miszerint a törvény hetedik cikkelye hátrányosan érinti az ukrajnai nemzeti kisebbségek, köztük a román közösség jogát az anyanyelvű oktatáshoz, oly mértékben, hogy az a jogszabály alkotmányosságát is megkérdőjelezi – mutat rá a kommüniké. A Velencei Bizottság azt is leszögezi, hogy nem az Ukrajna területén beszélt kisebbségi nyelvek rovására kell javítani az államnyelv oktatásának minőségét – teszik hozzá.
A román külügyminisztérium felkérte az ukrán hatóságokat, hogy a középiskolai oktatást szabályozó törvény megalkotása során pontosan tartsák be a Velencei Bizottság pénteken közzétett ajánlásait, mert csak így biztosítható az, hogy ne sérüljön a román kisebbség joga az anyanyelvű oktatáshoz. Bukarest ugyanakkor elengedhetetlenül szükségesnek tartja, hogy a további jogalkotásba a kisebbségek – köztük a román közösség – képviselőit is bevonják.
Románia továbbra is nyitott az Ukrajnával folytatandó párbeszédre és kész szakmai támogatást nyújtani Kijevnek egy olyan oktatási rendszer kialakításához, amely tiszteletben tartja az Ukrajnában élő románok nyelvi jogait, ezek biztosítása ugyanis a román állam prioritása marad – zárul a bukaresti közlemény.
Az ukrán oktatási tárca másképp értelmezi a Velencei bizottság állásfoglalását
Az Európa Tanács Velencei Bizottsága állásfoglalásában nem értett egyet az új ukrán oktatási törvénnyel szemben megfogalmazott magyar vádakkal, miszerint a jogszabály szűkítené a nemzeti kisebbségek jogait – fogalmazott a kijevi oktatási minisztérium sajtószolgálatán keresztül pénteken kiadott közleményében. A közleményt még órákkal azelőtt hozták nyilvánosságra Kijevben, hogy a Velencei Bizottság közzétette volna állásfoglalását.
A minisztérium rámutatott: a Velencei Bizottság úgy fogalmaz, hogy a különböző jogok meghatározása kizárólag az ukrán alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik, azon kérdéseket pedig, amelyek a nyelvhasználatot érintik, külön erről szóló törvényekben kell szabályozni.
A tárca kiegyensúlyozottnak és konstruktívnak nevezte a bizottság ajánlását, amelyben a testület az átmeneti időszak meghosszabbítását javasolta a törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke esetében, amelynek a törvény szerint 2020-ban kellene életbe lépnie. Egyetértett a kijevi minisztérium abban is, hogy a 7. cikk nyújtotta lehetőségeket maximálisan ki kell használni. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra jogszabály ezen része lehetőséget ad egy vagy több tantárgy két vagy több nyelven vagyis az ukrán mellett angolul, valamint bármely európai uniós tagállamban hivatalos nyelven történő oktatására.
Üdvözölte, hogy a bizottság elfogadta az ukrán nyelvnek, mint államnyelvnek az oktatásban betöltendő helyéről és szerepéről alkotott kijevi álláspontot. Az államnyelv meghatározó szerepét nem lehet megkérdőjelezni, ez megfelel minden nemzetközi jogi normának – emelte ki a minisztérium.
A tárca értelmezése szerint a Velencei Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a törvény 7. cikke egy keretjogszabály, amelyet a középiskolai oktatásról szóló törvényben kell majd részletezni. „Mi ezzel teljes mértékben egyetértünk” – szögezte le a minisztérium. Ismételten megerősítette, hogy a tárca az Ukrajnában élő kisebbségek képviselőivel együttműködésben kíván olyan oktatási módszert kifejleszteni a nemzetiségek számára, amely megfelel különleges igényeiknek.
„Az alapvető cél, hogy egyformán magas szinten beszéljék mind az államnyelvet, mind anyanyelvüket„ – hangoztatta a tárca közleményében.
Hozzáfűzte, hogy továbbra is kész együttműködni az ET szakértői testületeivel a kisebbségi jogok törvényi alapjainak fejlesztésében, a szomszédos partnerországokat pedig konstruktív párbeszéd folytatására hívta fel.