A felmérések azt mutatják, hogy a választásokat az AKP meg fogja nyerni, legalábbis ha hinni lehet a statisztikáknak. Ez pedig azért Törökországban nem kézenfekvő, így az AKP-nak mért, nagyjából 40 százalékos támogatottság nem jelenti azt, hogy a második helyre becsült, nagyjából 22-27 százalékos népszerűségű Köztársasági Néppárt (CHP) előre feladná a küzdelmet.
A harmadik helyre a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) kerülhet nagyjából tíz százalékkal, ugyanezt a bűvös határt alulról közelíti a Nemzeti Mozgalom Párt (MHP), amely a radikális jobboldaliak választása. Másnak kevés esélye van arra, hogy bekerüljön a nemzetgyűlésbe.
A lényegi kérdés azonban inkább az, hogy Erdogan valóban megnyeri-e az elnökválasztást. Egyértelműen ő a legnépszerűbb és legismertebb jelölt, hiszen 16 éve vezeti az országot valamilyen formában, első számú ellenlábasa, Muharrem Ince az Erdogannak mért közel 50 százalékos szavazataránynak a felét tudhatja magáénak. Az elnök számára azonban kudarc volna, ha második fordulóra kényszerülne, azaz most vasárnap nem kapná meg a szükséges 50 százalék plusz egy szavazatot.
Erdogan tegnap röviden ismertette, mit várhat Törökország az új, immáron elnöki rendszertől. Átalakított kormányzati struktúrát, amelyben 16 minisztérium működik, s négy külön egység fog felelni az emberi erőforrások, a befektetések, a pénzügyek és a digitális átalakulás témaköréért.
Igazgatóságokat kíván felállítani, amelyek közvetlenül az elnök alá fognak tartozni olyan ügyekben, mint a hadsereg vezérkara, a hírszerzésé, a védelempolitikáé, a vallásügyé vagy a költségvetésé. A gazdasági élet területén egyszerűsítést tervez, a hat minisztériumból hármat csinálnak. Az elnök szerint így ki tudják használni az új rendszer nyújtotta előnyöket, felgyorsíthatják a bürokrácia miatt lelassult adminisztrációt.
A török lakosság szemében ugyan továbbra sincs valódi alternatívája Erdogannak, ám a többség számára nem a politikai problémák jelentik a fő gondot, hanem a gazdaság hanyatlása. A válaszadók 37 százaléka vallotta úgy, hogy személyes pénzügyi helyzete romlott egy év alatt, a líra sokat veszített az értékéből, a külföldi befektetések pedig elmaradoznak. Elemzők azt várják, hogy épp emiatt fog Erdogan békés hangot megütni vasárnapot követően, feltéve persze, hogy valóban nyer.