Nem utasíthatja ki Svédország azt a palesztin származású fiatalembert, akit tavaly tartóztattak le egy göteborgi zsinagóga elleni támadás miatt. A Svédországban menekültkérelme elbírálására váró fiatalkorút a rendőrség azt követően tartóztatta le, hogy társaival Molotov-koktélt dobott a zsidó közösség imaházára a nyugat-svédországi városban, miközben a bent tartózkodók a pincében kerestek menedéket.
A bíróság elítélte a támadókat; az érintett fiatalember kapcsán úgy határoztak, kétéves börtönbüntetésre ítélik, s mellékbüntetésként kiutasítják az országból. Mivel a fiú palesztin, így a bíróság szerint Palesztinába kell hazamennie, miután leülte a büntetését.
Csakhogy Palesztina nem független ország, hanem egy vitatott hovatartozású terület, amely a gyakorlatban izraeli katonai megszállás alatt áll, a Palesztin Nemzeti Hatóságnak különböző jogosultságai vannak. A mindennapok viszont azt mutatják, hogy az izraeli hatóságok minden esetben átnyúlnak a palesztinok feje fölött, így a palesztinok még a nekik kiszabott, limitált önkormányzatot se élvezhetik.
A svéd bíróság ezért közölte: a zsidó imaház elleni támadás felelőse voltaképp izraeli fennhatóságú területre kerülne kiutasítása esetén, ez pedig azt eredményezné, hogy az izraeliek esetleg megbüntetnék, miközben a svéd börtönben már letöltötte büntetését. A bíróság döntése így azt eredményezi, hogy a palesztin fiatalt nem lehet kiutasítani az országból, épp azért, mert megtámadott egy zsinagógát.
A svédországi zsidó közösség nagy dilemmával találja magát szemben, ugyanis a migrációs válság eredményeképp rengeteg közel-keleti, főként muszlim bevándorló érkezett az északi országba, akik a zsidók ellenségeiként viselkednek, így Göteborgról is azt állítják az ottani elemzők, hogy az iszlám radikális olvasatát követő szalafista irányzat svédországi bástyája.
Az iszlamisták ellen fellépő civilek viszont sok esetben neonáci csoportok, amelyek úgyszintén nem kedvelik a zsidókat. A malmői zsidó közösség központja rendkívüli biztonsági rendszerrel védett épületben van, amelynek közelében az elmúlt években többször is volt tiltakozó akció, egyszer a zsidók lelövésére szólító rigmusokat skandált a tömeg.
Azt követően Stefan Löfven svéd kormányfő leszögezte: az antiszemitizmusnak nincs helye a svéd társadalomban, de nem történt semmi változás. Idén júniusban a mintegy kétezer fős malmői zsidóság vezetője és a városban élő, becslések szerint nyolcvanezer muszlim képviselője megállapodott a békekötésben, kijelentve, közösen fognak küzdeni az intolerancia, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az iszlamofóbia ellen.
A göteborgi zsinagóga elleni merénylet – amelyben senki nem sérült meg, de az épületben károk keletkeztek – eredetileg tiltakozó menet volt az amerikai kormányzat döntésére reagálva, hogy izraeli nagykövetségét Jeruzsálembe költözteti.