A jövő évi ukrán elnök- és parlamenti választások közeledtével, a túlfűtött nacionalista hangulatban folytatódik a kárpátaljai magyarok vegzálása a kijevi hatóságok részéről.
Négy hónappal azt követően, hogy Kárpátalja válogatottja megnyerte a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség által el nem ismert labdarúgó-szövetségek világbajnokságát, a tornán részt vevő kárpátaljai magyar játékosokat életre szóló eltiltással sújtotta az ukrán futballszövetség, de még ennél súlyosabb intézkedésként Ukrajna területére sem léphetnek be. – A csapat részvétele negatív hatással volt az ukrán labdarúgó-szövetségre, és rontotta annak hírnevét – idézte a Nemzeti Sport az ukrán szövetség alelnökét.
A kárpátaljai labdarúgó-válogatott tagjai ellen néhány nappal a június 9-én véget ért világbajnokság után indított vizsgálatot szeparatista cselekedetek miatt Ihor Zsdanov ukrán sportminiszter. A CONIFA által rendezett tornákon kisebbségek, hontalan népek vagy éppen a világ által el nem ismert államok játszanak egymás ellen – az idei londoni vb-n például Kárpátalja mellett szerepelt Székelyföld, Észak-Ciprus, Abházia, Tibet csapata is –, ám a Nemzeti Sportnak júniusban nyilatkozó Wenczel Kristóf, a CONIFA magyar alelnöke hangsúlyozta: „A CONIFA-nál továbbra sem a politizálás a cél, hanem a foci. Egészen elképesztőek az ukrán vádak, attól, amiért valaki saját identitásának megfelelő focimezt húz magára, attól még se nem szeparatista, se nem terrorista”.
A kárpátaljai magyarokkal szemben meghozott diszkriminatív – a magyar–ukrán kétoldalú viszonyt is megterhelő – lépések sora a tavaly szeptemberben megszavazott oktatási törvénnyel kezdődött, amellyel korlátozni kívánják a magyar – és más kisebbségi nyelvek – használatát az oktatási intézményekben.
Magyarország és Ukrajna között az okozott újabb feszültséget, hogy idén szeptember 19-én kiszivárogtattak az interneten egy rejtett kamerával – minden bizonnyal titkosszolgálati akcióval – készült felvételt. Ezen ukrán állampolgárok magyar állampolgársági esküt tesznek a beregszászi magyar konzulátuson.
Az eset miatt Kijev nemkívánatos személynek minősítette a beregszászi magyar konzult, amire válaszul Budapest kiutasított egy ukrán konzult Magyarországról. Az indulatokat tovább gerjesztette a Mirotvorec (Béketeremtő) nevű szélsőséges szervezet, amely több mint ötszáz olyan kárpátaljai tisztviselő és helyi önkormányzati képviselő személyes adatait tette fel weboldalára, akiknek magyar útlevelük van.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádiónak adott múlt heti interjúban elmondta: olyan személyes adatok kerültek fel a honlapra, amelyek nyilvános forrásokból nem érhetőek el, kizárólag titkosszolgálati, kormányzati forrásból.
Szintén a kijevi hatóságok célkeresztjébe került a magyar kormány által támogatott Egán Ede kárpátaljai gazdaságfejlesztési program, amelyről Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára tegnap Beregszászon elmondta: elérte a 17 milliárd forintot a kárpátaljai magyarságnak az elmúlt két év során nyújtott gazdaságfejlesztési támogatások összege.
Magyar Levente sajnálatosnak nevezte, hogy az ukrán hatóságok támadást intéztek a gazdaságfejlesztési program ellen, olyan „valótlanságokat terjesztve, hogy itt valamiféle szeparatista törekvések finanszírozásáról van szó”.
A túlfűtött ukrán nacionalista hangulatnak természetesen köze van ahhoz, hogy jövőre elnök- és parlamenti választásokat tartanak, ahol a kormánypártok a felmérések szerint rosszul szerepelnek majd. Petro Porosenko államfő pártja a szavazatok mindössze tíz százalékát szerezheti meg, koalíciós partnere, az Arszenyij Jacenyuk vezette Népfront pedig olyan népszerűtlen, hogy nem mérik a támogatottságát.
Az Origo hírportál tegnapi cikke szerint mindenesetre elgondolkodtató, hogy az ukránoknak éppen akkor gyűlik meg a bajuk a magyarokkal, amikor hazánk kormánya erőteljesen kritizálja Soros György magyar származású amerikai milliárdost és hálózatát.
Az Origo emlékeztet arra, hogy a 2016 augusztusában nyilvánosságra hozott DCLeaks-iratokból kiderül, Soros György milyen elszántan dolgozott azon, hogy a neki megfelelő államszerkezet jöjjön létre Ukrajnában. Az ukrán kormány rengeteg szálon keresztül kötődik Sorosékhoz, Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök 2015 novemberében – akkor még házelnökként – találkozott például az üzletemberrel, hogy megvitassák az ukrán reformokat, azon belül a decentralizációs folyamatot és a bírósági reformot.
Soros jó viszonyt ápol a már emlegetett Arszenyij Jacenyukkal, korábbi miniszterelnökkel és Petro Porosenkóval is, akitől megkapta a legmagasabb állami kitüntetést. Korábban a tekintélyes Forbes magazin írt arról, hogy az egyik legnagyobb ukrán cég, a Naftogaz teljes vezetése Soros lobbizásának köszönhetően ülhetett a székébe. Eközben Soros az általa pénzelt nem kormányzati szervezetek segítségével igyekezett lejáratni a cég vetélytársait – írja az Origo.