1995. augusztus 4-én vette kezdetét Horvátországban a Vihar hadművelet, amikor a horvát katonaság és rendőrség a szerbek által addig ellenőrzés alatt tartott Banovina, Lika, Kordun és Észak-Dalmácia területén hajtott végre katonai akciókat. Az erőteljes katonai beavatkozás nyomán menekültek ezrei indultak el Szerbiába. Mintegy 200-250 ezren hagyták el otthonaikat, közel kétezer személyt máig eltűntként tartanak nyilván. A hivatalos források szerint a horvátok 174, a szerbek 742 katonát veszítettek. Az egykori Jugoszlávia területén zajló háborúk során 610 ezer szerb menekült Horvátországból és Boszniából Szerbiába.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő a hadművelet évfordulóján rendezett központi állami ünnepségen azt mondta, hogy egyesek nem hajlandók szembenézni a múlttal, ezzel pedig csak késleltetik a megbékélést. Szerinte a horvátok arra törekednek, hogy jó kapcsolatokat ápoljanak Szerbiával. Országa elkötelezett a béke megteremtése mellett, a jószomszédi viszonyt pedig elengedhetetlennek nevezte a régió fejlődéséhez. Kolinda Grabar-Kitarovic horvát köztársasági elnök nyilatkozatából a lapok kiemelték, nem látja annak esélyét, hogy a múltat illetően valaha is kiegyezhetnének Szerbiával, azonban egy szebb jövő érdekében közösen kell dolgozniuk.
Szerbiában szombaton emlékeztek meg a délszláv háború idején a horvátok szempontjából felszabadítónak tartott hadművelet szerb áldozatairól. Alekszandar Vucsics államelnök a hadműveletet a hitleri Németország zsidók elleni fellépéséhez hasonlította. Azt mondta, nem lesz újabb Vihar, Szerbia elég erős ahhoz, hogy megvédje népét, többé senkinek sem engedi meg, hogy szerbeket üldözzön. Szerbiában pedig ezúttal is az áldozatok előtt hajtottak fejet.
A központi megemlékezésen Bácspalánkán Vucsics államelnök mellett Ana Brnabics kormányfő, Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, a szerb parlament, a kormány és más állami intézmények képviselői, valamint az egyházi méltóságok is jelen voltak. Az államfő szerint Szerbia minden gyűlölet és bosszúvágy nélkül ezen a napon is arra hívja fel a figyelmet, azt szeretnék, derüljön ki a teljes igazság az eseményekről.
A Vihar hadművelet évfordulóján tartott megemlékezést azonban Szerbiában idén némileg háttérbe szorította, hogy a Koszovóval kapcsolatos fejlemények nyomán még a hadsereg készültségét is megnövelték az egész ország területén. Szombaton délelőtt Vucsics elnökletével ülésezett a Nemzetbiztonsági Tanács. Az ülést követő sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Koszovóban élő szerb lakosság védelme volt a fő téma.
Arról tárgyaltak, hogy a pristinai fél 1930 napja nem tartja be a koszovói szerb községek közösségéről született megállapodást. A belgrádi lapok szerint a biztonsági szolgálatok is fokozták tevékenységüket, hogy megakadályozzák a pristinai hatóságok állítólagos, zavargások kirobbantásával kapcsolatos tervét. – Belgrád nem fogja tétlenül nézni, hogy Pristina nem tartja be a brüsszeli egyezményt – mondta az államfő.
– Miért kell Belgrádnak bármit is teljesítenie, amikor Pristina semmit sem hajtott végre? Nem engedjük meg, hogy még egy Vihar hadművelet történjen – tette hozzá. Vucsics elnök pénteken nyílt levélben intette nyugalomra a Koszovóban élő szerbeket. Arra kérte a koszovói szerbeket, ne reagáljanak azokra a mind gyakoribb provokációkra, miszerint Belgrád Pristinával az ottani szerb nép kárára egyezett meg.