A Haider al-Abádi iraki kormányfő vezette nemzetbiztonsági tanács közleménye szerint a pénzügyi felügyelőbizottság vizsgálja, mely kurd tisztségviselők húzhattak hasznot jogtalanul a térség olajbevételeiből, és lépéseket kezdeményeznek ellenük. A tanács egyúttal jelezte: pert indított azok ellen a kurd tisztségviselők ellen, akik részt vettek az illegális népszavazás megszervezésében.
A nemzetbiztonsági tanács emellett újból felszólította Törökországot és Iránt, hogy csak a központi kormánnyal vitassák meg a térségbeli határellenőrző pontokkal kapcsolatos problémáikat, amelyeket lezártak arra az időre, amíg Bagdad átveszi felettük az irányítást. Bagdad kérte a két országot, hogy függessze fel a szénhidrogének kereskedelmét az autonóm területekkel.
A szövetségi hatóságok, amelyek korábban szigorították az autonóm Kurdisztán határainak és repülőtereinek ellenőrzését, most kilátásba helyezték, hogy ellenőrzésük alá vonják a két legnagyobb iraki mobiltelefon-szolgáltató céget is.
A szóban forgó vállalatokat kötelezték arra, hogy helyezzék át székhelyüket a kurd területekről az iraki fővárosba. Bár a cégek nevét nem tették közzé, médiaértesülések szerint az erbíli székhelyű Korekről, illetve a szulejmánijai székhelyű Asiacellről lehet szó. A bagdadi kormány korábban betiltotta a térségbe irányuló nemzetközi légi forgalmat is.
Ezzel egy időben a bagdadi parlament biztonsági és védelmi bizottsága azt kérte a kurd milíciáktól, hogy adják át az iraki hadseregnek a Havíja ostromakor elfogott dzsihadistákat. A nemzetközi koalíció értesülései szerint több mint ezer szélsőséges adta meg magát a pesmergáknak.
A Kurd Autonóm Területeken szeptember 25-én népszavazást tartottak a régió függetlenségéről, a választópolgárok többsége az elszakadásra voksolt. A referendumot Bagdad törvénytelennek minősítette és elutasította. Hasonló volt a reagálás Törökország és Irán részéről, ahol jelentős – több milliós – kurd kisebbség él.
A népszavazást követően Ankara és Teherán is büntető intézkedéseket hozott a térség ellen. A nemzetközi közösség vezetői attól tartanak, hogy a Bagdad és Erbíl közötti feszültségek újabb katonai konfliktushoz vezethetnek. Ez tovább bomlasztaná a biztonsági helyzetet Irakban, és meggyengíthetné az Iszlám Állam dzsihadista szervezet ellen harcoló nemzetközi koalíciót.