Javaslatot tett az Egyesült Királyság uniós kilépéséről szóló tárgyalások második szakaszának megkezdésére péntek reggel az Európai Bizottság, mondván, hogy hosszú hónapok után sikerült elegendő előrelépést elérni a kiválás legfontosabb feltételeiről szóló tárgyalásokon. Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke rámutatott, hogy ez még nem a végleges kiválási egyezmény, és sok még a tennivaló, de lépésről lépésre kell haladni.
A bennmaradó tagállamok vezetői a jövő heti EU-csúcson döntenek arról, szerintük történt-e már elegendő előrehaladás ahhoz, hogy tovább lehessen lépni a második egyeztetési szakaszra, a jövőbeli kapcsolatrendszer kérdéseire.
Theresa May brit kormányfő bejelentette, hogy biztosítani fogják a jogait az országában élő mintegy hárommillió uniós állampolgárnak, ahogyan a bennmaradó tagállamok valamelyikében élő, nagyjából egymillió britnek. Elmondta továbbá, hogy az ír-északír határellenőrzés ügyére sikerült olyan megoldást találniuk, amely az Egyesült Királyság „alkotmányos és gazdasági integritásának” fenntartása mellett lehetővé teszi a nyitott határok megőrzését.
Garantáltak a brit kilépésig érkező külföldi EU-állampolgárok jogosultságai
A megállapodás alapján kell döntenie a jövő heti EU-csúcsnak arról, hogy elkezdhető-e a Brexit-tárgyalások második szakasza, amelynek fő napirendi pontja a kilépés utáni kétoldalú kapcsolatrendszer, mindenekelőtt a kereskedelmi kapcsolatok feltételrendszerének kidolgozása lesz.
Az előzetes egyezmény eléréséről tartott pénteki brüsszeli sajtóértekezlet után Londonban nyilvánosságra hozott 16 oldalas összegző dokumentum leszögezi, hogy a majdani kilépési megállapodás céljai között szerepel az uniós és a brit állampolgárok azon jogosultságainak viszonos megvédése, amelyeket az érintettek az EU-jogszabályok alapján múltbeli életviteli döntéseikkel, az Európai Unión belüli szabad mozgás jogának gyakorlásával megszereztek, vagy megszereznek egy meghatározott időpontig.
A megállapodás szövege szerint e meghatározott időpontnak egybe kell esnie a brit kilépés időpontjával.
A brit kormány június végén ismertetett javaslatcsomagjában erről az szerepelt, hogy azok a külföldi EU-állampolgárok, akik „egy később meghatározandó határnapig” legalább öt éve folyamatosan Nagy-Britanniában élnek, letelepedett státust kérhetnek, és ha ezt megkapják, ugyanolyan jogosultságok illetik majd meg őket az egészségügyi ellátásában, az oktatásban, a szociális juttatásokban és a nyugellátásban, mint a brit állampolgárokat.
A júniusban közzétett brit tervezet szerint a határnap nem lehet korábbi, mint 2017. március 29., amikor Theresa May miniszterelnök bejelentette a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását, hivatalosan elindítva a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető, alapesetben két évig tartó folyamatot, és nem lehet későbbi a Brexit várható időpontjánál, vagyis 2019. március 29-énél.
A pénteken közzétett megállapodási szöveg arra vall, hogy London és az Európai Unió e legkésőbbi időpont kijelölésében állapodott meg.
Az Írország és Észak-Írország közötti határ nyitva tartásának mikéntjéről a megállapodás úgy fogalmaz, hogy London továbbra is garantálni kívánja a fizikai határellenőrzés visszaállításának elkerülését. A brit kormány célja az, hogy ennek módját az Egyesült Királyság és az Európai Unió majdani kapcsolatrendszerét szabályozó átfogó megállapodás határozza meg.
Ha azonban ez nem bizonyul lehetségesnek – vagyis ha nem lesz ilyen megállapodás -, akkor a brit kormány az EU egységes belső piacának és vámuniójának szabályozásával „teljesen összhangban lévő” megoldásokra tesz javaslatot az Írország és Észak-Írország közötti együttműködést alátámasztó területeken.
A problémát az okozza, hogy a brit kormány az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is ki akar lépni, így Írország és Észak-Írország csaknem 500 kilométeres határa – amelyen jelenleg semmiféle ellenőrzés nincs – az Európai Unió és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára lesz a brit EU-tagság megszűnése után.
Leo Varadkar ír miniszterelnök folyamatosan hangoztatott álláspontja szerint Dublin kizárólag akkor tud hozzájárulni a Brexit-tárgyalások második szakaszának elkezdéséhez és sikeres befejezéséhez, ha szilárd írásos garanciákat kap Londontól arra, hogy a brit EU-tagság megszűnése után sem lesz fizikai határellenőrzés Írország és Észak-Írország között.
Észak-Írország legnagyobb britpárti protestáns politikai ereje, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) – amelynek külső eseti támogatásától függ a Konzervatív Párt vezette kisebbségi brit kormány fennmaradása – a hét elején még elvetette az akkor előterjesztett brit megoldási tervezetet, amelynek alapján valamilyen köztes megoldással Észak-Írországra a Brexit után is vonatkoztak volna az EU egységes piacának egyes szabályozási elemei.
A pénteken elfogadott előzetes megállapodásban foglalt, módosított szöveg az Egyesült Királyság egészére kiterjeszti az EU egységes belső piacának és vámuniójának szabályozásával „teljesen összhangban lévő” megoldási módozatokat a specifikus ír-északír helyzetre.
Arlene Foster, a DUP vezetője pénteken a brit közmédiának, a BBC-nek kijelentette: a párt értelmezése szerint ezzel elhárult annak kockázata, hogy a vámhatár az Ír-tengerre helyeződik át, Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi országrésze közé. Foster szerint ugyanakkor továbbra is vannak nyitott kérdések, amelyekre vissza kell még térni.
Nicola Sturgeon, a függetlenségre törekvő skót kormány miniszterelnöke ugyanakkor pénteki Twitter-üzenetében közölte: az Észak-Írországra kidolgozandó egyedi megoldásokat elérhetővé kell tenni az Egyesült Királyság többi nemzete számára is. Sturgeon hozzátette: ezek után London soha többé nem érvelhet azzal, hogy ha Skócia függetlenné válik, akkor fizikai határok emelkednének Skócia és az Egyesült Királyság többi országrésze közé.
Tusk javaslata
Az Egyesült Királyság uniós kiválását követő esetleges átmeneti időszakról szóló tárgyalások mielőbbi megkezdésének jóváhagyására kérte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pénteken a bennmaradó EU-tagállamok vezetőit, akik a jövő heti csúcstalálkozójukon hozhatnak erről döntést.
Sajtótájékoztatóján Tusk kijelentette, az EU a bizonytalanság mérséklése érdekében kész egyeztetést kezdeni a London által javasolt kétéves átmeneti időszakról, de ennek megvannak a feltételei.
Hangsúlyozta: a szigetországnak ebben az időszakban is teljes mértékben be kell tartania az uniós jogot, beleértve az újonnan elfogadott szabályokat is, eleget kell tennie a költségvetési kötelezettségvállalásoknak és alá kell vetnie magát az Európai Bíróság joghatóságának.
Az uniós döntéshozatal ugyanakkor az átmeneti időszakban már huszonhetes körben folytatódna, abban nem vehetne részt a brit kormány – mondta Tusk a Theresa May brit kormányfővel folytatott brüsszeli megbeszélését követően.