Tegnap is Donald Trump az ENSZ közgyűlése előtt elmondott, előző napi beszédét emésztgették New Yorkban a tagállamok képviselői, ahogyan a világ közvéleménye is, miközben az amerikai elnök legszorosabb Irán-ellenes szövetségesével, Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel találkozott, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésén való elnöklésére készült.
Ez utóbbi fórumnak a nukleáris fegyverek terjedése volt a megadott témája, Trump pedig azért élhetett a szokatlan lehetőséggel, mert szeptemberben az Egyesült Államok a BT soros elnöke.
A szűkebb értelemben vett Közel-Keletről, az izraeli–palesztin konfliktusról szólva Trump tegnap kijelentette: támogatja az Izrael és a majdani palesztin állam együttes létezését biztosító kétállami rendezést. Ez az eddigi legvilágosabb jelzés a Trump-kormányzattól arra vonatkozóan, hogy támogatja a kétállami megoldást, emlékeztettek hírügynökségek. Netanjahuval való találkozóján az amerikai elnök kijelentette: „Úgy vélem, a kétállami megoldás működik a legjobban.”
Szavai szerint az a nagy álma, hogy még az „első mandátuma” idején (azaz 2021-ig) megoldást találjanak a konfliktusra. Hozzátette, a következő két-három hónapban nyilvánosságra hozzák az új amerikai béketervet. Korábban Trump úgy fogalmazott: akkor támogatná a rendezésnek ezt a módját, ha mindkét fél megállapodna ebben.
Kedden Emmanuel Macron francia elnök kiemelte a közgyűlés előtt: a palesztinok jogainak lábbal tiprása és az egyoldalú kezdeményezések erőltetése nem oldja meg az izraeli–palesztin konfliktust. – A kétállami megoldásnak nincs hiteles alternatívája – tette hozzá.
A jeruzsálemi kormánnyal és a Trump–Netanjahu-összefogással szemben kritikus izraeli Háárec tegnapi kommentárja mindenesetre nem ment el szó nélkül a mellett a keddi közjáték mellett, hogy a szokása szerint önmagát dicsérő Trump felszólalása egy ponton kacajt váltott ki az ülésteremben helyet foglalók egy részéből. „Trump ENSZ-beszédének legszomorúbb része volt a nevetés: izraeli jobboldaliak annak dacára éljenezték az elnök felszólalását, hogy az Amerika globális vezető szerepének veszélyes erózióját előlegezi meg, amelytől pedig a saját országuk függ” – írta a lap.
A nyomásgyakorlását most Észak-Korea helyett már Iránnal szemben érvényesítő Egyesült Államok ugyanakkor a 2015-ös többhatalmi atomalku egyoldalú felmondása miatt legalább annyira a bírálatok kereszttüzében áll, még európai szövetségesei részéről is, mint Teherán.
– Irán nem akar háborút, szankciókat, fenyegetéseket, sem azt, hogy terrorizálják – jelentette ki Haszan Róháni iráni elnök az ENSZ-közgyűlés előtt, bírálva az Egyesült Államok ellenséges politikáját.
A Trump után nem sokkal felszólaló Róháni hírügynökségek szerint hangsúlyozta: Washington próbálkozásai kudarcra vannak ítélve, noha az Egyesült Államok állítása szerint terve van a teheráni kormány megdöntésére. Egyetlen nemzetet sem lehet erővel a tárgyalóasztalhoz kényszeríteni – fogalmazott, elutasítva a kétoldalú tárgyalásokat Washingtonnal.
Személyesen Trumpról szólva Róháni úgy fogalmazott: a többoldalú diplomáciával való szembenállás nem az erő, „inkább az értelmi gyengeség kórtünete, amely felfedi, hogy valaki nem képes megbirkózni az összetett és kölcsönösen összekapcsolt világ megértésével”.