Csak olaj volt a napok óta pusztító kaliforniai erdő- és bozóttüzekre Donald Trump bírálata, amellyel a – demokrata párti vezetésű – nyugati szövetségi állam erdőgazdálkodását ostorozta a katasztrófa miatt, amelyben immár több mint harmincan vesztették életüket, több mint kétszáz embert pedig eltűntként tartanak nyilván.
– Évente dollármilliárdokat kapnak, erre egy csomó ember odavész. Szedjék össze magukat, vagy nem kapnak több szövetségi támogatást! – dühöngött az elnök, ám a kaliforniai tűzoltószervezet elnöke visszautasította a vádat és a fenyegetőzést is. Az elnök üzenete tájékozatlanságra vall, rosszul időzített és sértő a szenvedőkre, valamint azokra nézve is, akik a tűz frontvonalában harcolnak.
A mindenkori legpusztítóbb kaliforniai erdőtűz – amelyet a keletkezési helye nyomán Camp névvel illetnek – tegnapra már legalább 29 halálos áldozatot követelt, percenként (!) 32 hektárt perzselt fel, több ezer ingatlant rombolt le, többek között teljesen elpusztítva a Paradise (Paradicsom) nevű kisvárost is. Az államban ugyanakkor kisebb tüzek is pusztítanak, a halálos áldozatok száma ezekkel együtt szökött tegnapra harminc fölé.
Kaliforniában százezrek kaptak felszólítást, hogy hagyják el lakóhelyüket. A Thousand Oaks nevű település kettős katasztrófát él át az elmúlt hetekben, már a pokol tornácához is hasonlítják. A Los Angeles vonzáskörzetében lévő városban – amelyet nemrég még az egyik legbiztonságosabb amerikai településnek tartottak – a múlt héten egy volt tengerészgyalogos mészárolt le tizenkét embert egy bárban, most pedig a lángok elől menekülnek a helybéliek.
– Az új normalitás az abnormalitás, amely velünk marad a következő 10-15-20 évre is – mondta Jerry Brown, a legnépesebb, 40 milliós amerikai állam januárban távozó kormányzója. A nemzetközi sajtó beszámol arról is, milyen kár érte azokat a hírességeket, akiknek Kaliforniában is van házuk, így Gerard Butler színészt, Mike Garson zongoristát vagy Lady Gaga előadóművészt. Neil Young dalszövegíró – akinek leégett a háza – Trumpot hibáztatta, amiért nem ismeri fel az éghajlatváltozás káros hatásait. Kaliforniában egyébként nem kedvezett a múlt heti politikai széljárás az elnöknek: a republikánus jelölt jelentősen alulmaradt a kormányzóválasztáson, és a kongresszusi voksoláson sem szerepeltek túl jól a párttársai. Ez is szerepet játszhat az állammal kapcsolatos ellenérzéseiben.
Kalifornia mellett Floridára figyel most Amerika – ugyanúgy, ahogy 2000-ben tette, amikor az elnökválasztás ebben a kiegyensúlyozott erőviszonyairól ismert déli államban dőlt el George W. Bush javára. Több versengésre vonatkozóan ezúttal is újraszámlálást rendeltek el, az egyik szenátori mandátum esetében például a jelenlegi kormányzó, Rick Scott mindössze 0,18 százalékponttal, a megüresedő kormányzói posztért való versenyfutásban pedig a szintén republikánus Ron DeSantis 0,44 százalékponttal előzi csak meg demokrata párti ellenfelét. Választási rendellenességekről érkező hírek nyomán Scott fékevesztett csalásról beszélt, és óvást nyújtott be a Demokrata Párthoz tartozó egyes megyei számlálóbizottsági elnökökkel szemben. Volt olyan számlálóbizottsági tag is, akinek leváltását tüntetők követelték. Trump Twitter-üzenetében potenciális korrupcióról és szavazatlopásról tett említést.
Egyes más államokban is folyamatban van újraszámlálás, de ezek sem változtatnak a múlt heti félidős választások utáni összképen: a washingtoni képviselőházat a demokraták szerezték meg, míg a szenátus a republikánusok kezén maradt.
AZ EMBERI TÉNYEZŐ
Négy alapvető tényezővel magyarázzák tudósok, hogy miért sújtják mostanában Kaliforniát pusztító tüzek – derül ki a The New York Times összeállításából. A statisztikák szerint – amelyeket 1932 óta vezetnek – a tíz legpusztítóbb kaliforniai tűz közül kilencet már ebben az évezredben jegyeztek fel, ebből ötöt 2010 óta, kettőt pedig az idén. A szakértők úgy vélik, az egyik fő ok az éghajlatváltozás: egyre melegebbek a nyarak, egyre jobban kiszárad és gyúlékonyabb lesz a növényzet. Ha pedig későn jön az ősz – mint idén is –, szó szerint egy szikra is elég a tűz keletkezéséhez. Itt jön a képbe a másik tényező: az ember maga. Számos esetben a tüzeket emberi tevékenység okozza, és nem feltétlenül szándékos gyújtogatásra kell gondolni. A nyáron nyolc halálos áldozatot követelő és csaknem százezer hektár területen pusztító úgynevezett Carr tüzet például egy közúton vontatott lakókocsi idézte elő. Miután durrdefektet kapott, a felni szikrázni kezdett az aszfalton, és meggyújtotta az út menti növényzetet. Az emberi tényezőhöz sorolják azt is, hogy egyre többen költöznek ki a városból a gyúlékony erdős területre. A harmadik faktor a tudósok szerint paradox módon a tüzek hatékony elfojtásában rejlik. – Minden alkalommal, amikor sikeresen megküzdünk egy tűzzel, sok minden nem ég le, ami máskülönben leégett volna. Így az elmúlt évszázadban számos helyen elburjánzott a növényzet – mondta a lapnak egy bioklimatológus. A negyedik tényezőt az őszi tüzek kialakulásában a dél-kaliforniai Santa Ana környékére jellemző heves szelek jelentik, amelyek robbanásszerűen szítják fel a lángokat.