Tusk arra figyelmeztetett, hogy közös feladatuk megakadályozni azt, hogy Lengyelország Európa perifériájára szoruljon. Véleménye szerint a varsói kormány által elfogadott, az igazságszolgáltatást érintő törvénymódosítások visszalépést jelentenek és ellentmondanak az európai értékeknek.
A lengyel parlament alsóháza (szejm) csütörtökön megszavazta a legfelsőbb bíróságról (SN) szóló törvényjavaslatot, amelyet korábban az ellenzék és az Európai Unió is élesen bírált. Az államfői aláírásra vár az országos igazságszolgáltatási tanácsra (KRS) és a legfelsőbb bíróságra (SN) vonatkozó törvényjavaslat is. Az egyik törvény megszüntetné a 25 fős országos igazságszolgáltatási tanácsban helyet foglaló 15 bíró eddigi kinevezési rendjét, és átalakítaná magát a testületet is. A tanácsban lévő 15 bírót ezentúl nem a szakmai szervezetek, hanem az alsóház képviselői választanák meg.
A legfelsőbb bíróságról szóló törvénytervezet egyebek mellett felmentené a törvényszék mostani tagjait, azok kivételével, akiket az igazságügyi miniszter kivonna ennek hatálya alól. Az új törvény előirányozza, hogy a legfelsőbb bíróságot 3 kamarára bontják, megváltoztatja a bírák kinevezésének rendjét, és lehetővé teszi az eddigi bírák nyugállományba helyezését.
Az Európai Bizottság szerdán a vitatott igazságügyi reform felfüggesztésére szólította fel a lengyel kormányt, „súlyos aggodalmának” adva hangot amiatt, hogy a tervezett változtatások alááshatják a bírói függetlenséget Lengyelországban.
Véleményük szerint „rendkívül negatív hatása lenne az igazságszolgáltatás függetlenségére, és fokozná a jogállamiságot érő rendszerszintű veszélyt az országban”, ha a jelenlegi formájukban fogadnák el a kifogásolt törvényeket. Mint közölték, megvizsgálták a lehetséges politikai és jogi lépéseket, és szükség esetén cselekedni fognak. Újabb ajánlást küldhetnek a jogállamisági mechanizmus keretében vagy kötelezettségszegési eljárást indíthatnak, de az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítása is a lehetőségek között van.