Emellett Trump Kínának is készül nekimenni Peking úgymond tisztességtelen kereskedelmi magatartása miatt. Úgy tűnik, Amerika kész négy-öt, de legalább három fronton is globális kereskedelmi és diplomáciai háborút indítani. A Visszavágás Amerika ellenségeinek szankciók révén című törvény Iránra és Észak-Koreára is új szankciókat szab ki, nagy nemzetközi visszhangot és tiltakozást azonban az Oroszország ellen hozott újabb büntetőintézkedések váltottak ki.
A jelenlegi törvény kodifikálja a még Barack Obama elnöksége alatt hozott szankciókat, és újabbakat léptet életbe, felsorolva, hogy ezek mely személyeket vagy vállalatokat sújtják – elsősorban az orosz energetikai szektor és bankrendszer szereplőit, hadiipari cégeket és hírszerző ügynökségeket veszik célba.
A szankciók amerikai és európai cégeket is érintenek. Korlátozzák az Egyesült Államok orosz vállalatokba való beruházási lehetőségeit, az amerikai bankok változatlanul nem folyósíthatnak hosszú lejáratú hiteleket energetikai projektekkel foglalkozó orosz cégeknek. Az európai vállalatoknak pedig pénzbüntetést kell fizetniük, amennyiben részt vesznek orosz energetikai beruházásokban.
Semmi sem változott azzal, hogy az amerikai elnök aláírta az Oroszországot sújtó újabb szankciókról szóló törvényt – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Közölte, már megtették a válaszlépéseket azzal, hogy Moszkva a múlt héten kiutasított 755 amerikai diplomatát. Dmitrij Medvegyev miniszterelnök Facebook-bejegyzése szerint „Oroszország ellen teljes kereskedelmi háborút hirdettek meg”. Hangsúlyozta, hogy hazája továbbra is mindenekelőtt önmagára támaszkodva fejleszti majd tovább a gazdaságát és a szociális szférát, és folytatja az importhelyettesítést. Szavai szerint a szankciók valamilyen értelemben még használtak is, noha egészükben értelmetlenek.
Mivel a korlátozások az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítésében részt vevő európai vállalatokat is érintenek, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke meglehetősen paprikás hangvételű nyilatkozatot adott ki. Eszerint az Európai Unió arányos válaszlépésekkel kész megtorolni az amerikai büntetőintézkedéseket, amennyiben azok az európai gazdasági érdekeknek is ártanak. Sajtóhírek szerint Brüsszel emellett szükség esetén a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) készül fordulni az ügyben.
Washingtonban küszöbön állnak a Kína elleni intézkedések is a Trump által folyamatosan hangoztatott kifogásokkal – nevezetesen az acéldömpinggel és a szellemitulajdon-lopással – kapcsolatban. Az amerikai elnök amiatt is elégedetlen, hogy szerinte Peking nem gyakorol kellő nyomást Észak-Koreára annak nukleáris programja miatt. A menetrend az volna, hogy Robert Lighthizer kereskedelmi képviselő az 1974-es kereskedelmi törvény 301-es paragrafusa szellemében vizsgálatot indítana, amely később oda vezetne, hogy Trump egyoldalúan büntetővámmal és más szankciókkal sújtaná Kínát az amerikai ipar védelmében.
A szankciók sértik az atomalkut
Az újonnan elfogadott amerikai szankciók a 2015-ben megkötött, korszakos jelentőségű atomalku megsértését jelentik – vélekedett Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes, Teherán nukleáris ügyekben illetékes főtárgyalója. A törvény Teheránt érintő része szankciókat helyez kilátásba az iráni ballisztikus rakétaprogramban résztvevőkkel szemben, megerősíti a közel-keleti ország elleni fegyverembargót, és célba veszi az iráni Forradalmi Gárdát, az ország elithadseregét is. Aragcsi közölte, Irán válaszul összeállított egy 16 tételből álló intézkedési listát. Részletekbe ugyan nem bocsátkozott, de sejtetni engedte, hogy néhány intézkedés javítja majd az iráni fegyveres erők képességeit.