Észak-Korea már korábban kilátásba helyezte a csúcstalálkozó elhalasztását, legalábbis ez derül ki a kommunista ország külügyminiszter-helyettesének csütörtöki nyilatkozatából, amelyet a Yonhap dél-koreai és a KCNA észak-koreai hírügynökség is idézett még azelőtt, hogy az amerikai elnök lemondta a találkozót.
Az amerikai elnök leszögezte, hogy „türelmetlenül várta” a találkozót. Indoklásában arra a „borzasztó dühre és nyílt ellenségességre” hivatkozott, amely szerinte az észak-koreai vezetés legutóbbi nyilatkozatából kitűnik. Ezért „nem megfelelő” az időpont a hosszú ideje tervezett találkozó megtartására.
Az amerikai elnök utalt az amerikai nukleáris arzenálra is. „Ön a nukleáris kapacitásairól beszél, de a miénk olyan erős és hatékony, hogy istenhez imádkozom, ne kelljen soha használnunk” – írta.
A Fehér Ház által nyilvánosságra hozott levelében Trump így fogalmazott: „Úgy éreztem, csodálatos párbeszéd kezdődött közöttünk, és végül is egyedül a párbeszéd az, ami számít”. Kifejezve készségét egy későbbi találkozóra, Trump megköszönte az amerikai foglyok szabadon bocsátását, amelyet „csodaszép gesztusnak” nevezett.
„Ha megváltoztatja véleményét e nagyon fontos találkozóra vonatkozóan, kérem, ne habozzék hívni vagy írni. A világ, és különösen Észak-Korea nagyszerű lehetőséget veszített el a tartós békére, a felvirágzásra és a jólétre. Ez az elszalasztott lehetőség igazán szomorú pillanat a történelemben”.
Washington folytatja a maximális nyomásgyakorlást Észak-Koreára – hangoztatta az amerikai elnök később a Fehér Házban. Trump egyeztetett James Mattis védelmi miniszterrel és az Egyesült Államok szövetségeseivel, és megismételte: az amerikai haderő készenlétben van arra az esetre, ha Észak-Korea vakmerő és felelőtlen cselekedetet követne el. „Minden korábbinál jobban készen állunk arra, hogy szembeszálljunk bármilyen észak-koreai fenyegetéssel” – fogalmazott.
A Pentagon sajtótájékoztatóján Kenneth McKenzie altábornagy, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke leszögezte: a csúcstalálkozó lemondása után sem változik a tárca eddigi álláspontja, az amerikai hadsereg készültségének szintjét nem emelték meg.
A kongresszusi politikusok élénken reagáltak a csúcstalálkozó lemondására. Paul Ryan republikánus házelnök leszögezte: „az észak-koreai rezsim hosszú idő óta okot szolgáltat arra, hogy megkérdőjelezzük a stabilitás melletti elkötelezettségét”. Nancy Pelosi demokrata párti frakcióvezető egyértelműen Kim Dzsong Un győzelmének minősítette a történteket.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán közölte, hogy Washington az elmúlt napokban többször is sikertelenül próbált kapcsolatba lépni Phenjannal. Egyetlenegyszer sem érkezett válasz. A miniszter sajnálkozását fejezte ki az elmúlt napokban közzétett észak-koreai nyilatkozatok miatt.
A tárcavezető valószínűleg az észak-koreai külügyi tárca egyik miniszterhelyettese, Cso Szon Hui egyik nyilatkozatára utalt, amelyben a phenjani politikus azt hangoztatta: „Teljes egészében az Egyesült Államok döntésétől és viselkedésétől függ, találkozunk-e, akár egy konferenciateremben, akár egy nukleáris összeütközés során”. A nyilatkozatot a KCNA észak-koreai állami hírügynökség tette közzé. Az észak-koreai politikusnő Mike Pence amerikai alelnököt „politikai fajankónak” minősítette, utalva Pence hétfői, a Fox televízióban elhangzott interjújára, amelyet „zabolátlannak” és „arcátlannak” nevezett.
Mike Pence a kifogásolt interjúban arról beszélt, hogy John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóval szóba került az úgynevezett „Líbia-modell” is, vagyis ha Kim Dzsong Un nem köt megállapodást az Egyesült Államokkal, akkor a helyzet úgy végződhet, mint Líbiában. Amerikai elemzők az észak-koreai rendszerváltoztatásra irányuló nyílt fenyegetésként értékelték Pence kijelentéseit, és emlékeztettek rá: Észak-Korea hosszú időn keresztül Líbia sorsát hozta fel indoklásként arra, hogy miért is van szüksége atomfegyverekre.
Szöult meglepték a fejlemények. Mun Dzse In államfő válságtanácskozásra hívta legfőbb tanácsadóit. „Próbáljuk kitalálni, hogy mi Trump elnök szándéka ezzel, és mi annak pontos jelentése” – idézte a Yonhap dél-koreai hírügynökség a dél-koreai elnöki hivatal (Kék Ház) szóvivőjét.
A csúcstalálkozó lemondásával kapcsolatosan mélységes csalódottságának adott hangot csütörtökön az ENSZ-főtitkár. António Guterres egyúttal sürgette a feleket: folytassák a párbeszédet, hogy „megtalálják a Koreai-félsziget békés és ellenőrizhető atomfegyver-mentesítéséhez vezető utat”.
Cso Szon Hui észak-koreai külügyminiszter-helyettes Trump bejelentését megelőző nyilatkozata szerint abban az esetben, ha az Egyesült Államok „visszaél” Phenjan jóindulatával, és törvénytelen, gyalázatos tettekhez folyamodik, javasolni fogom a legfelső vezetésünknek, hogy vegye fontolóra, megtartsák-e a KNDK (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság) és az Egyesült Államok csúcstalálkozóját„.
Phenjan bírálta azért is az Egyesült Államokat, amiért ”erőlteti„, hogy Észak-Korea hajtson végre egyoldalú nukleáris leszerelést, míg Phenjan szakaszos, összehangolt megközelítést szorgalmaz. Az amerikai álláspont az, hogy a KNDK-nak teljes egészében, ellenőrizhetően, és visszafordíthatatlanul le kell állítania atomprogramját, Észak-Korea viszont nehezményezi, hogy cserében nem kap ígéretet engedményekre addig, amíg ez a folyamat le nem zárul.
Donald Trump és Kim Dzsong Un találkozója lett volna az első alkalom, hogy egy hivatalban lévő amerikai elnök találkozik a kommunista rezsim vezetőjével.