Félárbócra eresztették a zászlókat Florida államban a Marjory Stoneman Douglas gimnáziumban történt tömeggyilkosság eddig legkevesebb 17 áldozatának emlékére, akiket egykori iskolatársuk, a 19 éves Nikolas Cruz lőtt agyon helyi idő szerint szerdán.
Az elkövető délután két óra körül nyitott tüzet a Parkland városbeli középiskola bejárata előtt tartózkodókra, ahol három emberrel végzett, majd az épületben 12 diákot és egy, a tanulókat védelmező tanárt is agyonlőtt.
A további két áldozat a kórházba szállítást követően halt bele sérüléseibe. A sebesültek számáról egyébként eltérő adatok vannak: egyes források szerint 17 embert ápolnak kórházban, máshol viszont ennél kevesebb sérültet említenek. Sajtóbeszámolók szerint a támadó először megnyomta a tűzjelzőt, és megvárta, amíg a diákok az osztálytermekből a folyosókra, illetve a nagyobb területekre sietnek, és azután kezdett el lövöldözni a védtelen diákokra.
Aznap ráadásul éppen kiürítési gyakorlat is volt az intézményben, a lövések hallatán ezért sokan azt hitték, hogy csupán egy újabb váratlan gyakorlatot tart a vezetés. Nikolas Cruz gázálarcban, füstgránátokkal, egy félautomata lőfegyverrel és többtárnyi lőszerrel felszerelve ment az iskolába. A hatóságok riasztása után számos rendőr és mentő, valamint egy terrorelhárító egység érkezett az iskolához: az épületet kiürítették, és a feltételezett tettest az iskolától nem messze lévő otthonában fogták el.
Egy rendőrségi tisztségviselő a tettes iskolatársainak beszámolója alapján elmondta, hogy Nikolas Cruzt problémás diákként tartotta számon a környezete: a múlt tanévben rossz magaviselete miatt kicsapták a mészárlás helyszínéül választott gimnáziumból, miután verekedett volt barátnője új barátjával. Cruz, amíg udvarolt a lánynak, durván bánt vele is. Egy másik diáktársukat pedig többször megfenyegette, emlékezett vissza az egyik diák.
A tanárok beszámoltak arról, hogy Cruz az idei tanévet elkezdte egy másik iskolában. Broward megye polgármestere a CNN-nek nyilatkozva azt mondta: Cruzt korábban kezelték egy elmeklinikán, de már több mint egy éve nem járt kezelésre.
Az önkormányzat a problémás diákokat minden esetben próbálja szemmel tartani, kapcsolatban állni velük, de Cruz esetében ez nem sikerült, ismerte el. Cruzról egyik diáktársa elmondta, hogy feltett az egyik közösségi médiára egy képet, amelyen a saját arca elé tartott egy fegyvert. Egyébiránt félénk, magának való fiúnak tartotta Cruzt, idézte a forrást a távirati iroda.
Donald Trump elnököt tájékoztatták a történtekről. Az elnök részvétét fejezte ki, és Twitter-bejegyzésében azt hangsúlyozta, hogy egyetlen tanárnak vagy diáknak sem szabad soha úgy éreznie, hogy egy amerikai iskolában nincs biztonságban.
Az eset következtében újra fellángolt az társadalmat évtizedek óta megosztó vita a fegyvertartás és -viselés szabályairól, amelyek alapját az alkotmány második módosítása adja. A közösségi médiában rengeteg támadást kapott Marco Rubio floridai szenátor, aki rögtön a szerdai lövöldözés után azt nyilatkozta a Fox News hírtelevíziónak, hogy nincs értelme vitára bocsátani a fegyvertartás korlátozását, amíg nem derül fény az eset részleteire.
A lobbitevékenység darázsfészke
Az összes nagyobb médiavisszhangot kapó tömeggyilkosság után fellángol a vita a fegyverviselés és a fegyvereladások szigorításáról, az amerikai Nemzeti Fegyverszövetség (NRA) politikai beágyazottsága miatt azonban komolyabb eredményeket eddig senkinek nem sikerült elérni: az amerikai kongresszusban 1994 óta nem fogadtak el a fegyvertartásra vonatkozó, jelentősebb új szabályt. Az NRA lobbitevékenysége minden más társaságénál erősebb Amerikában: a 2016-os választások idején több mint 50 millió amerikai dollár értékben költöttek politikai hirdetésekre elsősorban a republikánusokat segítendő, akik cserébe támogatásukról biztosították a szervezetet. Donald Trump amerikai elnök 11,4 millió dollárt kapott az NRA-tól. (T. L.)