A központi ukrán médiára jellemző, hogy a hosszú ideje zajló magyarellenes hangulat fokozása közepette gondosan odafigyelnek arra, hogy az ellenvéleményeket elhallgassák.
Azok a szakértői vélekedések, miszerint a honosítással Magyarország semmilyen ukrajnai és nemzetközi jogot nem sért, hogy önmagában a kettős állampolgárság megléte nem törvénybe ütköző cselekmény, vagy hogy a titkosszolgálati módszerekkel készített beregszászi konzulátusi videófelvétel súlyos nemzetközi jogi provokációnak és voltaképpen bűncselekménynek minősül, ezek a hírek nem kapnak különösebb publicitást és médiahátszelet.
Mint arról lapunk tegnap beszámolt, Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter (képünkön) szerdán azt mondta, Ukrajna rövid időn belül kiutasítja a beregszászi magyar konzult, amennyiben Magyarország nem hívja vissza.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban a Pavlo Klimkinnel való kétoldalú találkozója után kijelentette: ha kell, Magyarország is haladéktalanul kiutasít egy Magyarországon dolgozó ukrán konzult.
A két ország viszonyában az okozott újabb feszültséget, hogy egy héttel ezelőtt a YouTube videómegosztón egy rejtett kamerával készült felvétel jelent meg, amelyen ukrán állampolgárok magyar állampolgársági esküt tesznek a beregszászi konzulátuson.
Ma már egyértelmű, a beregszászi titkos felvétel egy előre megkomponált lépés volt. A kettős állampolgárság ügyének felemlegetése nyilván nem véletlen, jól illeszkedik a magyarellenes retorika sodrába. Olyan találgatások is vannak, hogy Kijev ezzel voltaképp az EU kezére is játszik, hogy a Sargentini-jelentés után további kellemetlenséget okozzon Budapestnek.
Mindenesetre Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke etnikai viszály szítása miatt feljelentést tett a főügyészségen Pavlo Klimkin ellen, de nem sok jóra lehet számítani, ugyanis Jurij Lucenko, a vádhatóság elnöke tegnap bejelentette: az ukrán titkosszolgálat (SZBU) nyomozásba kezd a kettős állampolgárok kiszűrése érdekében.
Ellentmondva a vonatkozó törvényeknek és az alkotmánynak, azt is hozzátette: akiről kiderül, hogy egy másik ország útlevelével is rendelkezik, attól megvonják az ukrán állampolgárságot. Legyen szó akár egy nyugdíjasról is – egészítette ki uszító fenyegetésként ható szavait.
Az SZBU később nyilatkozatban cáfolta a vádhatóság elnökének szavait. Hogy a főügyész által kilátásba helyezett üldöztetésből mi lesz a gyakorlatban, azt ma még nem tudhatjuk, de az elmúlt időszakban többször is megesett, hogy a határátkelőkön szándékosan félreállították a kárpátaljai magyar szervezetek egyes képviselőit, és hosszú órákon keresztül ott tartották őket.
Járműveiket nagyon alaposan átvizsgálták. Volt, akiket megmotoztak. Az SZBU tagadta az eseteket. Brenzovics a határőrség vezetőjétől szeretne választ kapni arra, hogy mi alapján vegzálják a kárpátaljai magyarokat.
A kárpátaljai átkelőkön idén eddig 39 esetben bukkantak az utazóknál egy másik ország útlevelére is. Zömében magyar úti okmányra. Kérdéses, Lucenko bejelentése után mi fog történni.
Igaznak látszanak Szijjártó Péter szavai, aki világosan megfogalmazta, hogy a jövő évi ukrajnai elnökválasztásig érdemi javulás már nem várható a két ország feszült viszonyában, miután a mostani elnök jól érezhetően a nacionalista retorika felerősítésével próbál javítani meglehetősen rossz társadalmi megítélésén.
Petro Porosenkónak a választási kampányban használatos kommunikációjából kaphattunk ízelítőt a parlamenthez intézett szokásos őszi beszédében, ahol többször kijelentette: „A hadsereg védelmezi a földünket, a nyelvünk a szívünket, a hit a lelkünket.” Emellett pedig folyamatosan belső és külső ellenségeket emlegetett, amiből az egyik a kárpátaljai magyarság.
Kárpátalján a döntő többség azonban nem vevő Kijev uszító kommunikációjára. Két befolyásos kárpátaljai parlamenti képviselő – Viktor Baloga, aki egykoron Viktor Juscsenko egykori elnök kancelláriavezetője is volt, valamint Horváth Róbert, aki egyébként az elnök pártjának frakciójában politizál – is nyugtatni próbálta a közvéleményt.
Baloga egyenesen lemondásra szólította fel Klimkint a folyamatos provokációi miatt, és mert állandóan negatív színben nyilatkozik Ukrajna legnyugatibb megyéjéről.
Baloga leszögezte: a külügyminiszternek a jószomszédi kapcsolatok fenntartása lenne a feladata, ehelyett Ukrajna lassan már az összes szomszédjával összetűzésbe keveredett.
Horváth Róbert a kettős állampolgárok pártjára állt, kiemelve, nincs abban semmi ördögtől való. Igyekezett megmagyarázni Kijevnek, hogy az itt élők csak a jobb lehetőségek reményében kérik a magyar okmányt.
Mindkét politikus határozottan elutasította az egyre gyakrabban elhangzó szeparatista vádakat. Hasonló véleményen van Hennagyij Moszkal kormányzó is.
„A kárpátaljai emberek soha nem fognak magyarellenes provokációkat támogatni, nem értenek egyet azzal a negatív hozzáállással, amit Kijev tanúsít” – jelentette ki a kárpátaljai megyevezető az egyik országos ukrán lapnak adott interjújában.
Míg Kijevben nagyon is dolgoznak a kárpátaljai nyugalom megzavarásán, Donbászhoz hasonlítgatják a régiót, hogy itt is súlyos konfliktust teremtsenek, addig sem az Európai Parlament, sem az Európai Bizottság részéről nem hangzott el egyetlen elutasító nyilatkozat sem a súlyos ukrajnai kisebbségi jogfosztások miatt.
Cseh reakció
Cáfolta a cseh külügyminisztérium Hennagyij Moszkalnak, Kárpátalja kormányzójának kedden elhangzott kijelentését, miszerint Csehország egyszerűsített eljárásban cseh állampolgárságot tervez adni a kárpátaljai volt csehszlovák állampolgároknak, illetve leszármazottaiknak. Az egykoron a Magyar Királyság részét képező Kárpátalját az első világháborút lezáró békeszerződések keretében csatolták Csehszlovákiához, majd 1945 után a Szovjetunió részévé vált. A prágai kormány szerint az ukrán politikusok és a média félreértelmezi a 2013-ban elfogadott cseh állampolgársági törvény módosítását, amely jelenleg a parlamentben vita tárgya. A szenátus által kezdeményezett módosítás lényege, hogy a jövőben az eddiginél könnyebben kaphatnának cseh állampolgárságot a volt csehszlovák állampolgárok, illetve azok leszármazottai. A javaslat azonban több korlátozást is tartalmaz, és konkrétan benne van az is, hogy az nem vonatkozhat az egykori Kárpátalja jelenlegi lakosaira. (MTI)