Mihály király az uralkodása idején (1927–30 és 1940–47) nem nyilvánult meg a Romániában élő magyar közösség ügyeiben, de főbb képviselőivel vélhetően kapcsolatban állt – nyilatkozta az erdélyi Krónika című napilapnak Fodor János történész.
A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem oktatója szerint a koronás fő taníttatása révén is jól ismerte az országban élő nemzetiségeket, az udvar ugyanis nyílt szellemiségű, többnyelvű és gondos oktatásban részesítette a fiatal Mihályt, s ezzel felkészítette az uralkodásra a már születését követően örökösként kijelölt utódot.
Ráadásul maga is többnemzetiségű (görög, dán, német, angol stb.) dinasztia leszármazottja volt, egy ilyen környezetben pedig mások a hangsúlyok a nemzetiségi származást illetően – mondta Fodor János. Megemlítette, az ifjú uralkodó édesanyjával együtt szót emelt a romániai zsidóság védelmében, ami életmentő akciónak bizonyult a második világháborúban.
A történész szerint elképzelhető, hogy Mihály személyesen ismerte például Bánffy Miklóst vagy a korábbi időszakból a romániai Országos Magyar Pártnak a királyi udvarral is kapcsolatot tartó kulcsembereit.
– A két világháború közötti időszakban nem volt teljesen idegen – inkább csak abszurdnak minősített gondolat – egy perszonálunió a magyar és román királyság között. Ennek a gondolatiságnak a képviselői szintén keresték a kapcsolatot a királyi udvarral – tette hozzá a történész. Emlékeztetett, Mihály uralkodása igencsak leszűkített jogkörrel, inkább szimbolikus tartalommal bírt, mozgástereit a többségi nemzetiség szempontjából is csupán nehezen tudta érvényesíteni.
Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd személyesen is találkozott a román királlyal. 1990-ben, nem sokkal a márciusi összecsapások után a Romániából elüldözött Kincsest Genf melletti házában fogadta a trón nélküli uralkodó.
Mint az ügyvéd a Magyar Időknek felidézte, Mihály arról érdeklődött, hogyan lett Kincses a helyi a forradalom után alakult Nemzeti Megmentési Front alelnöke, és miért vált a Vatra Romaneasca célpontjává. Az ügyvéd részletesen beszámolt a marosvásárhelyi „fekete márciusról” s az azt megelőző eseményekről.
– A király megjegyezte, nagy baj, hogy a magyarokat még mindig ellenségként mutatják be, s azt mondta, a nemzeti kisebbségek teljes és valódi egyenjogúságának a híve, amit az 1923-as román alkotmány keretei között képzelne el – számolt be emlékeiről Tőkés László védőügyvédje.
Kincses Előd elmondta: felvetette, hogy Romániában népszavazáson kellene dönteni arról, monarchia legyen-e vagy köztársaság. Erre Mihály azt felelte: felesleges lenne a szavazás, mert a félretájékoztatott népnek igen torz képe van a monarchiáról, nem tudja, hogy a királyság milyen sokat tett Nagy-Románia létrehozásáért, Európába való bekapcsolásáért.
A király koporsóját szállító repülőgép ma száll le a bukaresti repülőtéren, ahol jelen lesz Mihály lánya, Margit hercegnő, a román korona őrzője, a család többi tagja, valamint az állami intézmények és az ortodox egyház képviselői. Innen autóval a sinaiai Peles-kastélyhoz szállítják a koporsót, s a díszteremben ravatalozzák fel.
Ezt követően a bukaresti királyi palota tróntermében is felravatalozzák, ahol a nagyközönség is leróhatja kegyeletét az elhunyt uralkodó előtt. Mihályt szombaton helyezik örök nyugalomra a Curtea de Arges-i új ortodox székesegyházban.