Theresa May hangsúlyozta, a megállapodás eléréséhez szükséges legtöbb kérdés megoldódott, noha továbbra is hiányzik az ír határellenőrzés témakörének lezárása.
Mint közölte ennek elérése érdekében további egyeztetésekre van szükség, mert vannak eltérések a két fél elképzeléseit illetően.
„Az asztal körül azonban mindenki rendezett megegyezésre törekszik a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről, amelyre kemény munkával esély van. Úgy hiszem, sikerül megállapodásra jutni. Itt az ideje, hogy megtörténjen” – fogalmazott. A megállapodás tető alá hozása nem csak az Egyesül Királyság érdeke, hanem az Európai Unióé is – tette hozzá.
A brit miniszterelnök elmondta azt is, a csúcstalálkozót megnyitó munkavacsorán tájékoztatni fogja az unióban maradó 27 tagország vezetőjét a tárgyalási folyamat eddig elért eredményeinek brit olvasatáról és beszámol London álláspontjáról az unióval való jövőbeni együttműködést illetően is. May hozzátette, az uniós csúcstalálkozó másik fontos témája a migráció lesz, annak megvitatása, hogyan tudja Európa garantálni biztonságát.
Angela Merkel német kancellár érkezésekor úgy nyilatkozott, a brit kiválás részleteinek lezárása már kilencven százalékban sikerült, de egyelőre nem lát reményt a végső megállapodásra.
„Mindannyian örülnénk, ha a brit EU-tagság megszűnéséről szóló megállapodás elfogadása sikerülne. Az unióban maradó országok jó viszony kialakítására törekszenek Nagy-Britanniával. Mindent meg kell tenni a megállapodás érdekében, amelynek mihamarabbi elérése mindkét fél számára legjobb lenne” – fogalmazott.
Emmanuel Macron francia elnök véleménye szerint komoly előrehaladás értek el a tárgyaló felek, ezért nincs messze a feltételrendszer elfogadása. Itt az ideje a megállapodás lezárásának, amelyre a következő hetekben sor kerülhet – nyilatkozta. Mint kiemelte, Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója nem zárkózott el, hogy kompromisszumok, akár az átmeneti időszak meghosszabbítása árán megoldás szülessen a brit kiválás részleteiről, de bizonyos részletek tisztázására szükség van London részéről.
Sebastian Kurz osztrák kancellár érkezésekor aláhúzta, még az év vége előtt megállapodásra kell jutni az Egyesült Királysággal. Mint elmondta, nincs olyan érzése, hogy áttörésre kerülne sor az este folyamán, de örömmel fogadná, még ha csak a legkisebb előrelépést is el sikerülne elérni a helyes irányba. Hozzátette, nincs ok az aggodalomra, nincs veszélyben a megállapodás elérése.
A labda most Nagy-Britannia térfelén van – mondta Kurz. Hozzátette, nagy várakozással tekint a tanácskozás elé, vajon London miként tervezi a végső megállapodás elérését.
Leo Varadkar ír miniszterelnök érkezésekor nyilvánvalóvá tette, miszerint a szigorú határellenőrzés, az úgynevezett kemény határok bevezetésének elkerülése érdekében jogi garanciákat kell biztosítani, hacsak valamilyen alternatív megoldás nem születik. Mint elmondta, egy hosszabb átmeneti időszak lehetősége biztosan megnyugtathatja az embereket arra vonatkozóan, hogy soha sem kerül sor a kemény határok bevezetésére.
Mark Rutte holland kormányfő érkezésekor elmondta, véleménye szerint elhúzódó vita várható az ír határellenőrzés kérdéséről. „Attól tartok, nem lesz könnyű megállapodásra jutni a kérdést illetően. A munkavacsora alkalmat ad arra, hogy minden technikai és jogi eszközt számba vegyünk, amely meggyorsíthatja a munkát. A következő hetekben döntő előrelépésre van szükség e tekintetben” – tette hozzá.
Xavier Bettel luxembourgi miniszterelnök érkezésekor aláhúzta két fő kérdésre kell pontot tenni. Egyik az ír határellenőrzés, a másik az egységes piac kérdése.
Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke „jó javaslatnak” nevezte az átmeneti időszak meghosszabbításának ötletét. „Ez azt hiszem, jó választás lenne” – közölte. Mint elmondta, optimista, de keményen kell dolgozni még a megállapodás eléréséért. Hozzátette, a munka során megvédi az európai érdekeket.
Peter Pellegrini szlovák kormányfő érkezésekor reményét fejezte ki, hogy már a szerdai napon megegyezés születhet, hozzátette ugyanakkor, a megállapodáshoz sok munkára van szükség, amely elodázhatja a kilépési feltételrendszer elfogadását.
Jüri Ratas észt miniszterelnök sajnálatát fejezte ki a „kiválási tárgyalások sikertelensége” miatt, ugyanakkor valószínűnek tartotta, hogy erre a jövő tavaszi határidőig sor kerülhet. Mint elmondta, ehhez az unióban maradó 27 tagország szoros összetartására van szükség, és arra, hogy az ír határkérdést megnyugtatóan rendezzék. Nagy-Britannia jelentős tagja volt az Európai Uniónak, fontos, hogy a jószomszédi kapcsolat fennmaradjon – tette hozzá.
Barnier: sokkal több időre van szükség a Bresxit-megállapodáshoz
Sokkal több időre van szükség a megállapodás eléréséhez az Egyesült Királyság európai uniós kiválásának feltételeiről – jelentette ki Michel Barnier uniós főtárgyaló a szerdai brüsszeli EU-csúcs megkezdése előtt. „Időre van szükségünk, sokkal több időre” – hangsúlyozta rövid sajtótájékoztatóján Barnier.
„Éjt nappallá téve rengeteget dolgoztunk az elmúlt napokban és hetekben a brit delegációval együtt annak érdekében, hogy átfogó egyezségre jussunk. De folytatjuk a munkát a következő hetekben is, nyugodtan és türelmesen” – fogalmazott.
Diplomáciai források szerint Barnier kedden javaslatot tett a brit EU-tagság megszűnését követő, korábban 2020 végéig tervezett átmeneti időszak további egyéves meghosszabbítására a tárgyalásokon kialakult patthelyzet feloldása érdekében.
A kiválási megállapodás eléréséhez elengedhetetlen a tárgyalások legfőbb vitás pontjának számító ír-északír határellenőrzés ügyének rendezése. Ezt a hosszabbítás önmagában nem oldaná meg, azonban így több idő lenne a kereskedelmi szerződés tető alá hozására az átmeneti időszakban. A jövőbeli egyezménnyel pedig elkerülhető lenne a London által elutasított ír „pótmegoldás” alkalmazása, amelyhez az EU továbbra is ragaszkodik a kemény határok visszaállításának megakadályozása érdekében.
A szerdai EU-csúcsértekezlet előtt több résztvevő is beszélt az átmeneti időszak lehetséges kiterjesztéséről, amelyet Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke jó ötletnek nevezett. Mark Rutte holland kormányfő azt mondta, hogy ez is a lehetőségek között van. Emmanuel Macron francia elnök pedig kiemelte, hogy erről közösen kell dönteni.
Névtelenséget kérő illetékesek arról számoltak be, hogy az EU kompromisszumként kész elfogadni egy, az Egyesült Királyság egészére kiterjedő vámmegállapodást, ez gyakorlatilag benntartaná a szigetországot a vámunióban egészen az új kereskedelmi egyezményig, így biztosítva, hogy soha ne kelljen alkalmazni az ír „pótmegoldást”.
Egyes hírek szerint a fennmaradó idő rövidsége miatt nem lenne elég idő a részletek letárgyalására, így ez nem is lehet része a jogilag kötelező érvényű kiválási egyezménynek, csak a jövőbeli kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozatnak. Több tisztségviselő úgy nyilatkozott Brüsszelben, hogy a nehézségek ellenére van még ok bizakodásra.
A 2019. március 29-i kilépéstől 2020. december 31-ig tartó, határozott idejű átmeneti időszakról az év elején született megállapodás. Az Egyesült Királyság ebben a 21 hónapban részese maradna a vámuniónak és az egységes piacnak, be kellene tartania a közösségi jogot, ideértve az újonnan elfogadott szabályokat is, eleget kellene tennie a költségvetési kötelezettségeknek, valamint alá kellene vetnie magát az Európai Bíróság joghatóságának, de már nem vehetne részt az uniós döntéshozatalban.
Az Európai Bizottság tervezete értelmében a brit kiválás után Észak-Írország továbbra is részese lenne a vámuniónak, és a belső piaci szabályozás is érvényes maradna rá addig, amíg a későbbiekben – például egy EU-brit kereskedelmi szerződés részeként – esetleg nem találnak más megoldást arra, hogy miként lehetne elkerülni a fizikai határellenőrzés visszaállítását. A brit kormányfő azonban többször is leszögezte: soha nem lesznek hajlandóak ennek elfogadására, ez ugyanis az ország alkotmányos integritását fenyegetné.