A The New Yorker magazin egy 1994-es cikke szerint a New York-i republikánus körök akkoriban azt latolgatták, ki induljon a nevükben a helyi kormányzóválasztáson. A későbbi befutó, a magyar származású George Pataki úgy nevezte el a nevekkel való dobálózást, hogy a potentátok „a hét milliomosát” keresték, így felmerült Donald Trump és David Cornstein is mint lehetőség. Egyikük sem indult. De most, csaknem negyedszázaddal később előbbi az amerikai elnök, utóbbi pedig – a Fehér Ház keddi bejelentése szerint – az amerikai nagykövetjelölt Budapestre.
Ezzel megerősítést nyert a Magyar Idők januári információja azzal kapcsolatban, ki lesz a nagykövetjelölt. Az idén 80 éves ékszermágnás Cornstein abban nem fog eltérni az elődeitől, hogy 1990 óta nem küldtek hazánkba karrierdiplomata nagykövetet az amerikaiak. A legutóbbi nagykövet, Colleen Bell – aki tavaly januárban utazott haza – demokrata párti kampánytámogató volt, ahogyan az elődje is. Jelenleg ügyvivő áll a képviselet élén.
Cornsteinnek kulcsszerepe lehet a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében. – A katonai és a védelmi kapcsolataink kiválóak, a politikaiakon lehet mit fejleszteni. Az euroatlanti közösség részeként számunkra létfontosságú az amerikai kapcsolat.
Az új nagykövet is keresni fogja a kapcsolatot a magyar vezetéssel – mondta lapunknak Nógrádi György külpolitikai elemző, aki szerint a Trump-, illetve az Orbán-kormány ideológiája között az esetek döntő részében komoly átfedés van.
Nógrádi emlékeztetett: 2016-ban Orbán Viktor még az amerikai választások előtt, Tusványfürdőn úgy fogalmazott, hogy Trump jobb elnök lenne hazánk és Európa számára, mint Hillary Clinton. Nógrádi nem ért egyet azokkal az elemzői vélekedésekkel, miszerint a nagykövettől függetlenül a kétoldalú kapcsolatok kulcsfigurája Wess Mitchell, az Európáért felelős külügyi államtitkár lesz.
– Egy amerikai nagykövetnek óriási a mozgástere – mondta a szakértő. De a magyar diplomácia Mitchellben is bízik, aki pedig korábban kritikusan nyilatkozott az Orbán-kormányról.
– Nagyon fontos változások zajlanak az Egyesült Államok külügyminisztériumában, Mitchell kinevezésével új fejezet nyílhat a magyar–amerikai politikai kapcsolatrendszerben – mondta egy hónapja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Washingtonból nyilatkozva a távirati irodának.
Az amerikai nagyköveteket meghallgatja a washingtoni szenátus külügyi bizottsága, majd a felsőház jóváhagyásával nyerik el pozíciójukat. Cornstein meghallgatásának időpontját még nem tűzték ki, de ma például olyanokat hallgatnak meg, akiket decemberben vagy januárban jelölt az elnök. Ebből kiindulva Cornstein tavasszal, a választások körül érkezhet Magyarországra.
2014-ben Colleen Bell meghallgatása botrányosra sikeredett, miután John McCain szenátor, volt republikánus elnökjelölt keresetlen szavakkal bírálta Orbán Viktort és Magyarországot. Szerinte Budapestre karrierdiplomatát, nem pedig egy, az országot és a nyelvet nem ismerő tévéproducernőt kellett volna küldeni.
Charles Gati, az ellentmondásos megítélésű politológus is megemlítette egy 2008-as tanulmányában, hogy túl sok, a fogadóországot és annak nyelvét nem ismerő politikai nagykövetet küldenek térségünkbe az amerikaiak.
„A fogadóországok kezdetben méltányolták, hogy e nagykövetek bejáratosak a Fehér Házba, ám amikor ebből vajmi kevés hasznuk származott, lehangoló következtetésre jutottak: Amerika úgy bánik velük, ahogy a Bahamákkal” – írta Gati.