Alig két tucat ország tart fenn hivatalos diplomáciai kapcsolatot Tajvannal, az elmúlt hetek pedig a nemzetközi kapcsolatok szempontjából drasztikus következményeket is tartogathatnak a távol-keleti de facto szigetországnak– úgy tűnik, akár elveszítheti legértékesebb európai szövetségesét, a Vatikánt is. Legalábbis erre utal a The Wall Street Journal által tegnap megszellőztetett információ, miszerint Ferenc pápa azt tervezi, hogy hivatalosan elismeri a kínai állami katolikus egyház hét püspökét, visszavonva a római katolikus egyházból történt kiátkozásukat.
Ezt a nemzetközi sajtó a kínai kommunista vezetéshez való közeledés jeleként, esetlegesen a diplomáciai kapcsolatok rendezésének tüneteként értékeli. Bár a tajvani külügyminisztérium szerint nincs ok az aggodalomra, hiszen a Szentszék folyamatosan tájékoztatja Tajpejt a Pekinggel folyó tárgyalásokról, és a több mint 75 éve fennálló kétoldalú kapcsolatok elmélyítésén is tovább dolgoznak, nem mindenki ilyen derűlátó: a törvényhozók közül többen is felszólították a tajvani kormányt, hogy tegyen lépéseket a Kína és a Vatikán közötti kapcsolatokban elért áttörés miatt.
Ferenc pápa már 2013-as megválasztása után említést tett azon óhajáról, hogy javítani szeretne a Szentszék és a távol-keleti óriás kétoldalú kapcsolatain, amelyek a kínai kommunisták 1949-es hatalomátvétele után szakadtak meg. A kínai katolikusok helyzetének megértéséhez érdemes szem előtt tartani, hogy a távol-keleti országban az állam és a vallás szerepe, illetve azok kapcsolata eltér az európai normáktól, Kínában ugyanis a társadalom sosem került egyetlen vallás totális befolyása alá, sőt: az állam mindenkor a vallási intézmények felett állt, befolyása pedig még a szakrális szférára is kiterjedt.
A Vatikánnal való kapcsolatok megszakítása után két évvel Pekingben megalapították a Kínai Katolikusok Patrióta Szövetségét, megteremtve ezzel a lehetőséget a katolikus vallás gyakorlásához. Aki viszont a pápához kívánt lojális maradni, annak illegalitásba kellett vonulnia. A több mint tízmillió kínai katolikusnak mintegy fele a pápához maradt hű, ezzel egyúttal kivonva magukat az állami kontroll alól, ami miatt sokan üldöztetés áldozataivá váltak. Azokat a papokat és apácákat, akik nem akartak belépni az állami egyházba bebörtönözték, megverték, egyeseket meg is öltek.
A hét püspököt azért zárták ki a katolikus egyházból, mert a pápa akarata ellenére elfogadták az államvallás vezetői általi kinevezésüket. Kínában a katolikusok egyébként megosztottak a Szentszékhez hű hívek és azok között, akik az államilag ellenőrzött egyház tagjai. A távol-keleti ország szerint a helyi katolikus közösségnek kell megválasztania a püspököket, és a pápa – akit Peking egy külföldi állam vezetőjének tekint – ebbe nem szólhat bele.