Emmanuel Macron egy közös európai beavatkozási erő, közös védelmi költségvetés és közös doktrína létrehozását javasolta tegnap az európai védelmi és biztonságpolitika megerősítésére – jelentette az MTI. A francia elnök az európai szuverenitás visszaszerzése egyik kulcskérdésének nevezte a biztonsági kérdést. Ennek érdekében egy európai hírszerzési akadémia, egy európai terrorelhárítási ügyészség és egy, a természeti katasztrófák esetén bevethető közös polgári szolgálat felállítását is javasolta.
A migrációs helyzet tartós kezelésére pedig egy európai menekültügyi hivatal és egy európai határrendészet létrehozását tartja szükségesnek.
Emmanuel Macron arról is beszélt, hogy szerinte az eurózónának saját költségvetésre és pénzügyminiszterre van szüksége, és ez kulcsfontosságú a közös valutát használó övezet stabilitásának biztosításához, valamint ahhoz, hogy átvészeljék a gazdasági sokkhatásokat. Az államfő úgy fogalmazott, nincs olyan mechanizmus, amely varázsütésre megoldja az összes bajunkat.
Hangsúlyozta, hogy csökkenteni kell a munkanélküliséget, amely minden ötödik európai fiatalt érint. Emmanuel Macron egy európai szintű adó létrehozását is javasolta a pénzügyi tranzakciókra, amelynek teljes bevételét az oktatásra, az egészségügyre és az energetikai átmenetre épülő fejlesztési politikára fordítaná. Hozzátette: Európa jelenlegi formájában túl gyenge, túl lassú, nem elég hatékony, ezért újra kell alapítani, hogy a kor nagy kihívásaival szemben képes legyen fellépni. „Hagytuk, hogy a kétkedés teret nyerjen. Hagytuk, hogy elterjedjen Európában az a gondolat, hogy Európa egy tehetetlen bürokrácia. Nem tettünk javaslatokat. (…) Pedig Brüsszel mi vagyunk minden pillanatban” – ismerte el a francia államfő.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke üdvözölte Macron reformjavaslatait, hangsúlyozva, hogy az Európai Uniónak bátorságra van szüksége a továbblépéshez. A brüsszeli testület elnöke azt írta Twitter-üzenetében, hogy Macron víziója „rendkívül európai”. Juncker emellett kiemelte: nyílt vitát kell folytatni az EU újraalapítását célzó elképzelések mindegyikéről.
Elemzésében a Financial Times brit napilap kifejti, Emmanuel Macron nem véletlenül a német választások után mondta el beszédét, hiszen tervei végrehajtásában számít Angela Merkel német kancellárra. Ám miután Merkel meggyengülten került ki a voksolásból, és a Macron reformjait támogató szociáldemokraták minden bizonnyal kikerülnek a berlini koalícióból, szűkül a kancellár mozgástere. Egyik lehetséges koalíciós partnere az a liberális Szabaddemokrata Párt (FDP), amely elutasítja a közös euróövezeti költségvetést. A Financial Timesnak nyilatkozó francia diplomaták pedig attól tartanak, hogy a nacionalista jobboldali AfD bekerülése a német parlamentbe politikája megváltoztatására és jobbra tolódásra kényszerítheti Merkelt.
Blokád
A francia fuvarozók folytatták kedden forgalomlassító megmozdulásaikat és az olajfinomítók blokádját a hétvégén hatályba lépett munkajogi reform ellen tiltakozva. A határozatlan időre meghirdetett tiltakozás hétfőn vette kezdetét, a helyi sajtó beszámolója szerint pedig keddre már több száz benzinkútnál jelentkeztek ellátási problémák. A fuvarozók megmozdulása nem az első tiltakozás volt a munkajogi reform ellen, amelynek rendeleteit múlt pénteken írta alá Emmanuel Macron államfő. A szakszervezetek elsősorban a végkielégítések maximalizálásával nem értenek egyet, és azzal, hogy rövidülni fog a vitatott elbocsátások esetén a jogorvoslati idő.