Az első eredmények szerint az alacsony választási részvétel mellett Borut Pahor (képünkön) a szavazatok 52,95 százalékát szerezte meg. A szlovén országos politika egén új csillagnak számító volt színész-komikus, jelenleg Kamnik polgármestere, Marjan Sarec 47,95 százalékos eredményt ért el. Bár egyes kérdésekben igyekeztek a kettejük álláspontja közötti eltéréseket hangsúlyozni, a konzervatív ellenzéki Szlovén Demokrata Párt (SDS) úgy látja, nincs sok különbség. Janez Jansa SDS-elnök, volt kormányfő véleménye szerint Sarec is a politikai szálakat a háttérből mozgató Milan Kucan egykori vezető kommunista politikus és szlovén államfő „köpenyéből bújt elő”.
A Kucan köré tömörült politikai csoportosulás, a Fórum 21 stratégáit valószínűleg készületlenül érte volna, ha Sarec nyer, mert a jövő évi parlamenti választásra akarják őt felépíteni mint vonzó alternatívát Jansa helyett. Számítani lehet rá, hogy rövidesen pártot vagy valamilyen politikai csoportosulást hoz létre. Szlovéniában hagyománya van az úgynevezett egyszer használatos pártoknak, ilyen volt a liberális Modern Központ Pártja, „leánykori nevén” Miro Cerar Pártja is, amely röviddel megalakulása után megnyerte a 2014-es választásokat, és a kormányfői székbe emelte Miro Cerart. Kormánya azonban hamar felélte a belé vetett bizalmat, és most új kormányfő után kell nézni. Pahor és Cerar között vékony volt az egyetértés, mert az államfő túlságosan közel került a jobboldalhoz, aktuálpolitikai kérdésekbe ritkán ártotta bele magát, s akkor sem volt elég határozott.
A Cerar-kormánynak elkelne a segítség, de nehéz volna arra alkalmas államfőt találni. December 29-ig kellene megkezdeni a döntőbírósági határozat végrehajtását Horvátországgal, a két ország közötti határ ügyében. Horvátország és Szlovénia 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz a fennálló határvita miatt. A hágai bíróság nemrég a Pirani-öböl jelentős részét Szlovéniának ítélte, ezzel Ljubljana kijáratot kapott a nemzetközi vizekre, más vitatott területeket viszont Horvátország fennhatósága alá rendelt.
A horvátok azonban a bíróság szlovén tagja által elkövetett szabálytalanság miatt még 2015-ben kiszálltak az arbitrázs folyamatából, s nem tekintik magukra nézve kötelezőnek a határozat végrehajtását. Szlovénia igyekezett nemzetközi síkra terelni az ügyet, de nem sok bátorítást kapott, noha az Európai Bizottságtól és a német kancellártól is várt támogatást. Nem is kaphatott, hiszen az EU-nak egyedül a halászati jogok terén van illetékessége.
Szlovénia hivatkozása a nemzetközi jogra egyébként is hiteltelen, mert maga is vonakodik azt betartani, most éppen az Új Ljubljanai Bank (NLB) privatizációja ügyében. Azt próbálja elérni, hogy ne kelljen eladnia a bank részvényeinek 75 százalékát, amire 2013-ban kötelezettséget vállalt, hogy állampénzből kisegíthesse a bajba jutott bankot, Brüsszel pedig elégedjen meg egy kisebb tulajdoni hányad értékesítésével, s így ne kelljen megválni az NLB balkáni leányvállalataitól, amelyek a szlovén vállalatok terjeszkedésének fontos támaszai.