Izrael mindeddig tartózkodott a szomszédos Szíriában folytatott titkos katonai műveleteinek nyilvános elismerésétől, leginkább azt a taktikát követve, hogy nem ismerte el, ugyanakkor nem is tagadta a bevetéseket, éppen ezért az egész nemzetközi közvéleményt meglepte az izraeli hadsereg tegnapi explicit bejelentése, miszerint kiterjedt légitámadást hajtottak végre az iráni Forradalmi Gárda különleges egysége, az al-Kudsz Szíriában állomásozó alakulatai és a Hezbollah libanoni síita szervezet szíriai erői ellen.
A Háárec című újság honlapja szerint izraeli harci repülőgépek Damaszkusz melletti fegyverraktárakat, hírszerző létesítményeket támadtak, és noha Moszkva szerint a szíriai légvédelem több mint 30 izraeli manőverező robotrepülőgépet és irányítható bombát lőtt le hétfőre virradóra, jeruzsálemi források egyöntetűen azt állítják, hogy a lövedékek jelentős része célba ért. Ez pedig aligha cáfolható, hiszen a szíriai kormánynak többnyire a hidegháborúból megmaradt légvédelmi erői vannak, amelyek aligha tudnak jelentős veszteséget okozni a csúcstechnológiával felszerelt izraeli légierőnek – noha az orosz jelenlét némileg módosíthatja az erőviszonyok képletét.
Jonathan Conricus katonai szóvivő a távirati iroda szerint a légicsapást azzal indokolta, hogy azt megelőzőleg Irán számára tiltott területről lőtt ki rakétát vasárnap egy határhoz közeli izraeli síparadicsomra, és ezt válaszolta meg Jeruzsálem a nagyszabású légicsapással, méghozzá előzetesen egyeztetve az oroszokkal. Mint magyarázta, a közepes hatótávolságú, iráni gyártmányú rakétát Damaszkusz közeléből, az oroszokkal kötött megállapodás alapján az iszlám köztársaságnak tiltott területről, iráni egységek indították útnak, és bántódásuk eshetett volna a Hermon-hegy lejtőin síelőknek, ha az izraeli légvédelem nem lép időben működésbe. Az izraeli légitámadás tizenegy áldozatából az oroszok szerint legalább négyen szíriaiak és nem irániak voltak.
Izrael és Irán Szíriában zajló proxy háborúja régóta nem kapcsolt ilyen magas sebességre – írja elemzésében a Háárec, emlékeztetve: Jeruzsálem évek óta azzal vádolja Teheránt, hogy utóbbi egyre jobban növeli katonai jelenlétét Szíriában, veszélyeztetve ezzel a zsidó állam biztonságát. A helyzetet ráadásul tovább bonyolítja, hogy az iszlám köztársaság – Izrael érvelése szerint – modern fegyverekkel látja el Szíriából a támogatásával működő libanoni Hezbollahot, biztosítva az iráni érdekszféra kiterjesztését.
Elemzők szerint az is biztosra vehető, hogy Izrael a továbbiakban is hasonlóan kemény fellépésekkel „kénytelen” üzenni Iránnak, ugyanis nem hagyhatja magát kiszolgáltatott helyzetben a határai mentén megerősödött ellenség támadásaival szemben.
Nagyhatalmak játszótere
A szíriai helyzetről beszélt telefonon vasárnap Donald Trump amerikai elnök és Recep Tayyip Erdogan török államfő, utóbbi pedig azt ígérte: Törökország kész szavatolni a biztonságot Manbídzs városában, ahol négy amerikai katonai vesztette életét egy múlt heti merényletben. Erdogan részvétét fejezte ki Trumpnak az amerikai katonák halála miatt. Abban állapodtak meg, együttes erőfeszítéseket tesznek, hogy megsemmisítsék az Iszlám Állam megmaradt fegyvereseit Szíriában és megakadályozzák a szervezet újjáéledését. Megállapodtak abban, hogy Washington és Ankara felgyorsítja a párbeszédet a térségbeli biztonsági övezet megteremtéséről – áll a közleményben. (MTI)