Személyesen avatta fel Abdel-Fattáh esz-Szíszi Egyiptom legnagyobb kopt katedrálisát, a Születés-székesegyházat. A január 6-án, azaz a keleti ortodox egyházak számára karácsony előestéjén megtartott avatóünnepségen az egyiptomi államfő jelenlétével azt igyekezett üzenni, hogy az arab ország kormányzata jóindulattal viszonyul a Közel-Kelet legnépesebb és egyik legősibb keresztény közösségének számító koptok felé, akik a százmilliósra becsült ország népességének körülbelül tíz százalékát teszik ki.
Az elnök beszédében rendkívül fontos pillanatnak nevezte a katedrális átadását, amellyel egy időben egyébként egy – a katedrálisnál kétszer nagyobb – mecsetet is felavattak a főváros új adminisztratív negyedében.
Mint fogalmazott, a székesegyház és a mecset együttes megnyitása azt jelképezi, hogy „egyek vagyunk, és egyek is maradunk”, ezzel egyúttal a vallási kisebbség gyakran megfogalmazott panaszaira is reagálva, miszerint Egyiptomban rendszerint hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve. Az avatáson jelen volt még Mahmúd Abbász palesztin elnök is, Ferenc pápa és Donald Trump amerikai elnök pedig üdvözlő üzenetet küldött a koptoknak, akik az elmúlt években számos alkalommal váltak a radikális iszlamisták megtorlásainak célpontjaivá.
A ceremóniára egy nappal azután került sor, hogy terroristák merényletet akartak elkövetni a Kairó egyik keleti elővárosában, Naszrban található kopt templom közvetlen közelében, egy tűzszerész pedig életét vesztette a bomba sikertelen hatástalanítása közben. A mintegy nyolcezer hívő befogadására képes Születés-székesegyházban így megnövelt biztonsági intézkedések mellett tartották meg az első éjféli misét. A kopt ortodox keresztények – ahogy más ortodox keresztények is – a Julián-naptárt követik, azaz január 7-én ünneplik a karácsonyt.
A The Times of Israel című hírportál megjegyzi, hogy bár Szíszi előszeretettel tünteti fel magát az Egyiptomban élő vallási kisebbségek, így a koptok védelmezőjeként, politikájának kevés eredménye van az ország fővárosán kívül eső részein, ahol a koptok gyakran válnak a muszlimok erőszakos viselkedésének célpontjaivá: nem ritka, hogy szélsőségesek támadják meg otthonukat és vállalkozásaikat, és az sem ritka, hogy otthonaik elhagyására kényszerítik őket. Szíszi kritikusai és az országban dolgozó aktivisták szerint egyébként a kopt keresztények elleni diszkriminációt gyakran a lokális biztonsági szervek és hatóságok is tolerálják.
Elemzők szerint az sem véletlen, hogy az ország legnagyobb kopt templomát a Szíszi „gyermekprojektjeként” számontartott új adminisztratív városban építették fel, amelynek bár még hivatalos neve nincs, célja, hogy tehermentesítse Kairót, ahol 2050-re negyvenmillióra nőhet a lakosok száma. Az új – Kairónál kétszer nagyobb területre épült – fővárosba még idén átköltözik az elnöki iroda, a parlament és a minisztériumok is, emellett a tervek szerint húsz felhőkarcoló fogja minden más afrikai várostól megkülönböztethetővé tenni.