Felszólalásában a külgazdasági és külügyminiszter egyebek mellett a médiaszabadság és a civil szervezetek helyzetével foglalkozott, amelyről szerinte hazugságok szerepelnek a tervezetben.
Közölte: Magyarországon a sajtó sokkal sokszínűbb, mint több nyugat-európai tagállamban, az országban működő mintegy 65 ezer civil szervezet közül pedig csak néhány „panaszkodik”, amelyek „nagyon komoly pénzügyi támogatásban részesülnek külföldről, nyíltan politikai szereplővé váltak és befolyásolni akarják a magyar választói döntéseket”.
„Önök itt az Európai Parlamentben meg ezek az NGO-k is, akikkel szoros szövetségben vannak, mindig átláthatóságot követelnek. Akkor most miért titkolóznak, miért szégyellik, hogy kiktől kapták a forrásaikat, miért félnek bevallani, honnan jött a pénzügyi támogatás?” – tette fel a kérdést Szijjártó, hozzátéve: „ha szégyellik, az nem a törvény hibája”.
A tárcavezető határozottan visszautasította és kikérte magának a tervezetben szereplő bírálatot, miszerint Magyarországon visszatérő probléma az antiszemitizmus. Hangsúlyozta: nem Budapesten támadják meg az utcán sétáló zsidó fiatalokat, nem itt támadnak rá idős zsidó emberekre a saját otthonaikban.
A miniszter aláhúzta, a külső beavatkozási kísérletek ellenére április elején fölényes választási győzelmet arattak a kormánypártok, amiből az látszik, hogy az emberek más következtetésekre jutottak Magyarország elmúlt nyolc évéről, mint a LIBE tagjai. Ennek kapcsán felszólította a szakbizottságot, hogy „tartsák tiszteletben a magyar emberek demokratikus döntését, ne kérdőjelezzék meg, ne minősítgessék a magyar népakaratot”.
Hozzátette, a „kíméletlen” migrációs vita valószínűleg fennmarad Magyarország és a LIBE között, a kormány ugyanis nem fogja elfogadni a kötelező uniós kvótákat, és meg fogja őrizni Magyarországot magyar országnak. A bírálatok oka, hogy az ország útjában áll a „szélsőséges bevándorláspárti terveknek”, a kormány azonban a magyar emberek akaratának megfelelően nem fogja hagyni a Soros-terv végrehajtását – fogalmazott.
Végezetül elmondta, hogy minden képviselőnek megküldték a jelentésben szereplő állítások tételes cáfolatát, Gál Kinga és Szájer József fideszes képviselők pedig módosító indítványokat fognak benyújtani a „hazugságok” korrigálására.
A Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő által bemutatott tervezet szerint Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás megindítása.
várhatóan a jövőben is fennmarad a vita az EP illetékes bizottságával
„Őszinte, világos és egyenes beszédre került sor, de voltak, akiket a vita ténye kicsit megzavart. Úgy tűnik, hogy ebben a házban szabad gyalázni egy tagállamot, annak demokratikusan megválasztott kormányát és az egyértelműen megnyilvánuló népakaratot, de ha minderre valaki válaszol, akkor megsértődnek” – mondta a tárcavezető a készülő magyar különjelentés tervezetéről szóló vitát követő nemzetközi sajtóértekezletén.
Hangsúlyozta a LIBE „hosszú ideje koncepciós eljárást folytat Magyarországgal szemben”, a bemutatott dokumentum pedig „minősített hazugságokat és aljas vádakat” tartalmaz, ráadásul jelentős részben lezárt ügyekről szól, ezért összeállították annak tételes cáfolatát, és eljuttatták minden képviselőnek.
Hozzátette, a kormány nem fogja hagyni a Soros-terv végrehajtását, és ez nyilván kényelmetlen a szakbizottságban ülő képviselők „szélsőségesen bevándorláspárti” részének.
Szijjártó ennek kapcsán arról beszélt, hogy a LIBE időbeli és létszámbeli korlátok nélküli, kötelező jellegű kvótamechanizmus létrehozását akarja elérni, illetve az elmúlt napokban olyan javaslatokat fogadott el, amelyek veszélybe sodornák a szigorú magyar határőrizeti intézkedéseket.
Erről azonban a magyar emberek világos véleményt mondtak, és nem engedjük, hogy bárki is megkérdőjelezze a népakaratot. „Nem fogjuk eltűrni, hogy itt Brüsszelben vagy akárhol máshol a világban sértegessék a magyar embereket azért, mert a saját biztonságukat tartják a legfontosabb szempontnak” – fogalmazott.
Hasonló véleményének adott hangot Gál Kinga fideszes EP-képviselő is, aki szerint a dokumentum „egy koncepciós per vádirata”, amely hemzseg a „hazugságoktól, a csúsztatásoktól és a hibáktól”.
A politikus bocsánatkérést sürgetett bizonyos felszólalóktól, mivel a vitában elhangzott egyes hozzászólások szerinte „olyan képet festenek, mintha egy közép-afrikai bantusztáni diktatúráról beszélnénk, nem egy uniós demokráciáról, ahol most voltak választások”.
Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció képviselője mindenekelőtt leszögezte: a vita nem a magyar választási eredményről szólt, azt senki egyetlen mondattal sem kérdőjelezi meg, a jelentés pedig „nem a Soros-terv, nem a bevándorlással kapcsolatos magyar politika büntetése, hanem szigorú és tárgyszerű leírása annak, hogy miért nem működik a demokrácia Magyarországon”.
„Az történt, amire számítani lehetett, a kormánypárti képviselők és maga a külügyminiszter is folyamatosan valamiféle bosszúról, Magyarország elleni támadásokról beszélt” – mondta a képviselő, aki szerint ezzel szemben csak arról van szó, hogy számos tényező azt mutatja: a magyar kormány tevékenysége káros a társadalom számára.
Rámutatott, a demokrácia nem a többség zsarnokságáról, hanem a közös megoldások kereséséről szól, amelynek során a másként gondolkozókat nem ellenségnek tekintik, hanem biztosítják a szabadságukat és a védelmüket.
Ujhelyi István szocialista EP-képviselő végtelenül szomorúnak nevezte, hogy „Magyarország képviseletében a Fidesz-kormánynak folyamatosan magyarázkodnia kell a demokratikus jogállamiságot lebontó és az európai közös vállalásokkal szembemenő politikája miatt, ezzel pedig ismételten lejáratják hazánkat”.
„Az pedig végtelenül szánalmas, hogy a bűnös magyar kormánytól és EP-képviselőitől érvelés helyett megint csak üres propaganda-blablára futotta, miközben gyáva módon a teljes magyar nemzetet pajzsként tartották maguk előtt” – közölte Ujhelyi, hozzátéve, hogy „Magyarország nem lehet Európa ellenzékében, a magyar érdekek sikeres képviseletéhez pedig illiberális kekeckedők helyett európai hazafiakra van szükség”.
Morvai Krisztina független EP-képviselő azon véleményének adott hangot, hogy az EP összetétele semmilyen mértékben nem tükrözi az európaiak valós értékrendjét.