- A szolidaritással együtt kell vizsgálni a biztonsági kérdéseket is
- Magyarország védi a határokat
- Segítettünk a Balkánon is a védekezésben
- Magyarország úgy szolidáris, hogy védi Európa határait
A miniszter telefonos nyilatkozatában azt mondta: egyre súlyosabbá válik a vita, ráadásul ezt tovább nehezíti a szolidaritás egy rendkívül önkényes értelmezése is.
Számos európai ország önkényesen válogat a szolidaritás elemei között, ráadásul Európát veszélybe sodró módon, mert a szolidaritást és a biztonságot teljesen külön kezeli egymástól
– hangsúlyozta a miniszter.
Ugyanakkor úgy vélte: a szolidaritásnak és biztonságnak kéz a kézben kellene járnia, nem létezhet egyik a másik nélkül.
„Az a szolidaritás, amely aláássa a kontinens biztonságát, az nem szolidaritás, és káros Európa számára” – húzta alá.
Szijjártó Péter kijelentette:
Budapest határozott álláspontja, hogy a szolidaritás megítélésénél minden elemet, így a biztonság kérdését és a határok őrizetét is hangsúlyosan figyelembe kell venni.
Hazánk a Balkánon is segít a biztonság fenntartásában
Magyarország nemcsak beszél, hanem tesz is érte – mondta a tárcavezető, majd hozzátette: azontúl, hogy megvédte saját határait és ezzel együtt Nyugat-Európát – nem kímélve a személyi és anyagi ráfordításokat -,
jelentős segítséget nyújtott a nyugat-balkáni országoknak, hogy ők is meg tudják védeni saját határaikat.
Az idei esztendőben összesen 367 magyar rendőr szolgál, illetve szolgált a Nyugat-Balkánon, közülük a legtöbben, 226-an Macedóniában, 105-en Szerbiában, valamint 26-an Bulgáriában – részletezte a miniszter.
Mint mondta, Nikola Dimitrov macedón külügyminiszterrel tartott találkozóján világossá tette, Magyarország készen áll arra, hogy jövőre is biztosítsa rendőri jelenlétét a nyugat-balkáni határokon. Egyrészt, hogy a nyugat-balkáni országok meg tudják védeni saját határaikat, másrészt, hogy
zárva tudják tartani a nyugat-balkáni migrációs útvonalat
– tette hozzá a tárcavezető. Kifejtette: ezzel azt akarják elérni, hogy egy esetleges újabb migrációs áradat ne érhesse el Magyarország déli határait.
„Magyarország azzal fejezi ki szolidaritását Európa megvédésében, hogy nem csak a saját határát védi”
– szögezte le Szijjártó Péter.
A diplomáciai tárca vezetője számos kétoldalú tárgyalást folytatott európai kollégáival. Közülük kiemelte Aleksandar Andrija Pejovicot, Montenegró Európa-ügyi miniszterét, Karl Erjavec szlovén külügyminisztert, valamint Miro Cerar szlovén kormányfőt, akikkel egyetértettek abban, hogy a Nyugat-Balkán integrációs folyamatát fel kell gyorsítani, hiszen ez az Európai Unió számára rendkívül fontos biztonsági kérdés.
„Amennyiben a nyugat-balkáni térséget gyorsabban tudjuk integrálni az EU-ba, akkor jelentős mértékben enyhíthetünk olyan történelmi konfliktusokat és feszültségeket, amelyek miatt jelenleg
a Nyugat-Balkánon könnyen támadhatnak olyan helyzetek, amelyek az EU számára biztonsági kockázatot jelenthetnek”
– hangsúlyozta a miniszter.
A bledi stratégiai fórum egyre inkább felértékelődik
A szlovén külügyminisztérium 2006-ban szervezte meg először a Bledi Stratégiai Fórumot, amely szerinte mára a régió egyik legfontosabb diplomáciai eseményévé nőtte ki magát.
Az idei, 12. konferencia megpróbált válaszokat adni a változó világ olyan kérdéseire, mint az éghajlatváltozás, a biztonsági, valamint a technikai kihívások.
A rendezvénynek hetven országból közel ezer résztvevője volt. A fórumon számos magas rangú tisztségviselő is részt vett, köztük Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Angel Gurría, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára, továbbá tizenöt külügyminiszter.