- Közép-Európa teljesítményét a V4-gazdaságok teljesítménye alapozza meg
- A V4-gazdaságok hazai összterméke (GDP) tavaly átlagosan 4,1 százalékkal nőtt
- Magyarország nem bocsátkozik bele abba a vitába, hogy „kemény vagy puha Brexit” lenne-e kívánatos
- Az EU nagyon komoly biztonsági típusú kihívások előtt áll
- A britek több olyan nemzetközi misszióban is szerepet vállalnak, amelyek Magyarország számára is fontosak
A külgazdasági és külügyminiszter, aki a visegrádi országok (V4) tőzsdei vezetőinek bemutatkozó fórumán vett részt a Londoni Értéktőzsdén (LSE), a rendezvényen kijelentette: Közép-Európa teljesítményét a V4-gazdaságok teljesítménye alapozza meg. Ma már nem túlzás azt mondani, hogy az Európai Unió növekedésének motorjává egyre inkább Közép-Európa, azon belül a V4-együttműködésben részes országok válnak – tette hozzá.
Szijjártó Péter elmondta:
Németország és a V4-csoport kereskedelmének éves értéke tavaly 65 százalékkal meghaladta a két legnagyobb euróövezeti gazdaság: Németország és Franciaország kétoldalú kereskedelmének éves értékét.
Ez világosan mutatja, hogy az európai gazdaság, az európai versenyképesség tengelye Nyugat-Európából Európa közepe felé mozdult el – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
Hangsúlyozta: a V4-gazdaságok hazai összterméke (GDP) tavaly átlagosan 4,1 százalékkal nőtt, miközben az EU egészének átlagos gazdasági növekedése 2,4 százalék volt. „A két adatot összehasonlítva megérthetik, miért merjük kimondani, hogy mi lettünk Európa növekedési motorja” – mondta üzleti vezetők és elemzők előtt tartott tőzsdei beszédében a magyar miniszter.
Elmondta:
a négy visegrádi gazdaságban az együttes foglalkoztatottság tavaly elérte a 30 millió főt, az átlagos munkanélküliségi ráta pedig mindössze 5 százalék.
Mindezt figyelembe véve elmondható, hogy a négy ország gazdaságpolitikája meglehetősen sikeres – fogalmazott Szijjártó Péter.
Kijelentette: a négyek átlagos államadósság-rátája 52 százalék, az EU-átlag 82 százalék.
Szijjártó Péter szerint mindez nagyon egyértelmű jele a költségvetési fegyelemnek. Ehhez járul az export 10 százalékos éves növekedése, és ez is mutatja, hogy a közép-európai térség mennyire versenyképes.
Hozzátette:
Magyarországon az alacsony, egykulcsos személyijövedelem-adóval és Európa egyetlen egyszámjegyű társasági adójával sikerült radikális mértékben növelni a magyar gazdaságba érkező beruházásokat.
Szavai szerint ez is az oka annak, hogy Magyarország ellenzi az uniós szintű adóharmonizációt, hiszen a versenyképesség alapjai közé tartozik az adórendszer is.
A brit EU-tagság megszűnéséről szólva Szijjártó Péter kijelentette: Magyarország nem bocsátkozik bele abba a vitába, hogy „kemény vagy puha Brexit” lenne-e kívánatos, a magyar álláspont az, hogy tisztességes Brexit-megállapodásra van szükség, kiegészítve a lehetséges legmélyrehatóbb szabadkereskedelmi megállapodással Nagy-Britannia és az EU között, különös tekintettel arra, hogy a brit gazdaság az unió gazdaság teljesítményének hetedét adja.
Magyarország érdekeit sikeres Brexit-megállapodás szolgálná
Magyarország és az Európai Unió egészének érdekeit az szolgálná, ha a brit EU-tagság megszűnéséről szóló tárgyalások London és az unió között megállapodással zárulnának – mondta hétfőn Londonban Szijjártó Péter.
A külgazdasági és külügyminiszter részt vett a visegrádi együttműködésben részes országok (V4) tőzsdei vezetőinek bemutató fórumán a Londoni Értéktőzsdén, majd kétoldalú megbeszélésre indult Gavin Williamson brit védelmi miniszterrel.
A két program között, az MTI-nek nyilatkozva elmondta:
Magyarország kiemelt jelentőséget tulajdonít a Nagy-Britanniával folytatott biztonsági együttműködés fennmaradásának, tekintettel arra, hogy az EU nagyon komoly biztonsági típusú kihívások előtt áll, és ebben Nagy-Britannia hírszerzési-védelmi kapacitása nem hagyható figyelmen kívül.
„Európa nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ezeket a kapacitásokat ne használja” – fogalmazott Szijjártó Péter.
Kijelentette:
éppen ezért Magyarország azt szorgalmazza, hogy a Brexit-tárgyalások befejezése után is fennmaradjon a lehető legszorosabb védelmi és titkosszolgálati együttműködés Nagy-Britannia és az Európai Unió között.
Hangsúlyozta: a közös biztonsági és védelmi politika ernyője alatt zajló 15 külföldi EU-misszió közül Nagy-Britannia 12-ben közvetlenül részes, és ha London ezekből kivonul, akkor ezek a missziók vagy megszűnnek, vagy csak végzetes mértékben csökkentett kapacitással folytatódhatnának.
Szijjártó Péter kiemelte: a britek több olyan nemzetközi misszióban is szerepet vállalnak, amelyek Magyarország számára is fontosak. Ezek közé tartoznak mindenekelőtt a nyugat-balkáni missziók, e térségben ugyanis a stabilitás és a béke fenntartása elengedhetetlen Magyarország biztonsága szempontjából.
Hozzátette:
több olyan gyakorlat volt a múltban, amelyekben brit és magyar katonák közösen vettek részt, és Magyarország ezeket folytatni szeretné.
A külgazdasági és külügyi tárca vezetője – ahogy tőzsdei előadásában is megemlítette – az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: Magyarországnak az is az érdeke, hogy a Brexit-tárgyalások eredményeként mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás jöjjön létre Nagy-Britannia és az Európai Unió között, ellenkező esetben ugyanis tovább gyengülhet az EU versenyképessége, tekintettel arra, hogy a brit gazdaság az EU teljes gazdasági teljesítményének 14 százalékát adja.
Szijjártó Péter elmondta: Magyarország gondolkodásmódja szerint a tisztességes Brexit olyan gazdasági együttműködést jelent Nagy-Britannia és az EU között, amely nem a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere, hanem egy szabadkereskedelmi megállapodás alapján szabályozná a kétoldalú kereskedelmet.
Hozzátette:
a magyar kormány szerint a tisztességes Brexitbe beletartozik az is, hogy sikerül megvédeni a Nagy-Britanniában élő, dolgozó, tanuló magyar állampolgárok jogosultságait.