Az ENSZ migrációs kompaktja sokkal nagyobb gondot okoz majd, mint az EU kvótái, mivel ez utóbbi Európára korlátozódik, az előbbi viszont felbolygatja az egész világot. A miniszter kijelentette: az ENSZ hazug módon a migrációnak csakis a jó oldalát domborítja ki, míg a biztonsági kockázatokra nem tér ki.
Szijjártó Péter felidézte, hogy Európát teljesen felkészületlenül érte 2015-ben a migrációs hullám, Magyarországon pedig 400 ezer illegális bevándorló ment keresztül, ami közvetlen tapasztalatokkal járt. A kötelezőn levonandó tanulságok közül első helyen említette, hogy a tömeges illegális migrációs folyamatok veszélyesek. Másodikként kitért arra, hogy az ellenőrizetlen migráció lehetőséget ad a terrorszervezeteknek arra, hogy eljuttassák harcosaikat olyan területekre, amelyek korábban békések voltak. A miniszter hozzátette, hogy a migrációs folyamatok destabilizálják mind a kiindulási, mind a tranzit országokat, a célállamokban pedig nagyon komoly gondokat okoznak.
„Meg kellett tapasztalnunk, hogy a migránsok döntő többsége nem hajlandó tiszteletben tartani a helyi szokásokat, jogszabályokat, kultúrát, viselkedési elvárásokat” – mondta. Hozzátette, hogy a tömeges illegális migráció következményeként minden eddiginél súlyosabb a terrorfenyegetettség Európában, amit világosan mutat az a több mint harminc támadás, amelyet migrációs hátterű személyek követtek el.
A miniszter felszólalásában közölte: Magyarország javasolja, hogy az EBESZ együttműködése összpontosítson végre újabb illegális migrációs hullámok megelőzésére és megállítására. Megjegyezte, hogy támogatni kellene a közép-ázsiai országokat a terrorizmus elleni harcban, és abban hogy vissza tudják szorítani a szélsőséges ideológiákat, amelyek mindig a terrorizmus eredői.
Szijjártó Péter ugyanakkor szorgalmazta, hogy az EBESZ utasítson vissza minden olyan kezdeményezést, amely újabb migrációs hullámokhoz vezet, mert ezek biztonsági kockázatot jelentenek az európai térségre. A miniszter felszólalásában ilyen kezdeményezésnek minősítette az ENSZ globális migrációs csomagját, amelynek elfogadásával – mint fogalmazott – a világszervezet ugyanazt a hibát fogja elkövetni, mint az Európai Unió a kötelező migránsbetelepítési kvótáival.
A csomag elfogadása az egész EBESZ térség számára komoly biztonsági kockázatot jelent, azonban hét EBESZ-tagállam és két partner ország elutasítja a globális migrációs kompaktot, azaz kilenc ország a saját polgárainak biztonságát helyezi előtérbe – mutatott rá Szijjártó Péter. Egyúttal kérte a többi EBESZ-tagállamot: vegyék fontolóra, hogy valóban akarnak-e a migráció kedvező hatásairól szóló kampányokra, migránsok képzésére költeni adófizetőik pénzéből, valóban úgy tartják-e, hogy a migránsoknak ugyanazokat a szolgáltatásokat kell biztosítani a migrációs útvonal során, mint az adott ország adófizető polgárainak, és valóban meg akarják-e tiltani a migránsok ellátása során keletkezett adatok megosztását a bevándorlási hatóságokkal.
Van némi kedvező fejlemény az ukrajnai magyar közösséget érintő szabályozások terén
Van némi kedvező fejlemény az ukrajnai magyar nemzeti közösséget érintő szabályozások terén, s van némi előrelépés az általános kétoldalú kapcsolatok vonatkozásában Budapest és Kijev között – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri tanácsának csütörtöki milánói ülése alkalmából kétoldalú megbeszélést folytatott mások mellett Pavel Klimkin ukrán külügyminiszterrel.
Szijjártó Péter elmondta, az ukrán parlament napirendjére tűzte az új oktatási törvény átmeneti időszakának meghosszabbításáról szóló szavazást. Úgy fogalmazott, hogy ez sajnos nem garancia a voksolás megtartására. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy korábban két ilyen sikertelen kezdeményezés is volt.
„Kétségtelenül értékeljük az ukrán kormány szándékát, hogy napirendre tűzette a parlamentben a szavazást arról, hogy az Európai Unió elvárásainak megfelelően 2023-ig kitolják az átmeneti időszakot az új oktatási törvény életbe léptetése előtt” – emelte ki a tárcavezető.
„Pozitívan tekintünk arra is, hogy Siófokon és Ternopilban tiszteletbeli konzulátusok megnyitását engedélyeztük kölcsönösen egymásnak” – tette hozzá.
Szijjártó Péter kedvezőnek tartotta azt is, hogy a magyar nagykövet elkezdhette működését Kijevben, s az ukrán féllel megállapodtak a barabási és lónyai határátkelőhelyek nyitva tartásának meghosszabbításában is.
Jó hírnek nevezte azt is, hogy van némi elmozdulás a nagypaládi és a nagyhódosi határátkelőhelyek létrehozását illetően. A külügyminiszter beszámolt arról is, hogy a december 9-i menetrendváltást követően elindulhat a Munkács és Budapest közötti InteCity vonatjárat.
Szijjártó Péter elmondta, hogy ukrán hivatali partnerével ismét találkozik december 10-én Brüsszelben. Kiemelte: nagyon fontosnak tartják a folyamatos párbeszédet. Hangsúlyozta: a bizalom újraépítésére vonatkozó törekvések változatlanok. „Továbbra is abban hiszek, hogy a párbeszéd fenntartása kritikus fontosságú annak érdekében, hogy a nehéz kérdéseket a kárpátaljai magyarság érdekében meg tudjuk oldani” – mutatott rá.
Szijjártó Péter beszámolt Lamberto Zannierrel, az EBESZ kisebbségi főbiztosával folytatott megbeszéléséről is. Zannier arról biztosította a magyar külügyminisztert, hogy a jövőben is szorosan figyelemmel kíséri az ukrajnai döntéseket, amelyek a helyi magyar nemzeti közösség sorsát érintik.
A magyar tárcavezető Paul Richard Gallagher érseket, vatikáni külügyminisztert pedig arról biztosította, hogy a magyar kormány továbbra is különös felelősséget érez a veszélyben lévő keresztény közösségek támogatása iránt. Közölte, hogy Magyarország kétmillió dollárral járul hozzá három szíriai kórház egészségügyi-gyógyszerészeti kiadásaihoz. Emellett a magyar kormány a mexikói földrengésben megrongálódott egyik bazilika és egy kisebb templom helyreállítását vállalta, s erre a célra kétmilliárd forintot különítetett el.
Szijjártó Péter szót ejtett az Andrew Baker rabbival, az EBESZ elnökségének antiszemitizmus elleni küzdelemben illetékes tisztségviselőjével folytatott megbeszéléseiről is. Kiemelte: Magyarország fenntartja azon politikáját, hogy mindig is korrekten és kiegyensúlyozottan viszonyul az Izraelt érintő kérdésekhez és mindig azon lesz a nemzetközi fórumokon, hogy a nemzetközi szervezetek hozzáállása Izraelhez is kiegyensúlyozott és korrekt legyen.
A magyar tárcavezető a nap folyamán találkozik kirgiz és bosnyák külügyminiszter kollégáival is.