Három halálos áldozatot követelt az a vérengzés, amelyet Torontóban rendezett egy bizonyos Faisal Hussein, aki válogatás nélkül tüzelt fegyveréből ártatlan, általa nem ismert emberekre.
Ahogy ilyenkor megszokhattuk, lassan csordogáltak a hírek. A kanadai hatóságok óvatosságra intettek a találgatásokat illetően, de azt egyből közölték, hogy a fegyveres zavarodott volt, illetve annyit leszögeztek, hogy a „történtek nem egy bandaháború részei”.
Ennél a pontnál valahogy sejtettük, hogy mi fog kiderülni igazságként, és pontosan ez történt: egy iszlamista terrorista mészárolta le véletlenszerűen kiválasztott áldozatait.
Persze az ultraliberális Justin Trudeau Kanadájában nincs mit csodálkozni azon, hogy ilyen esetben igyekeznek ködösíteni. Kanadában az ország miniszterelnöke színes zokniban ugrándozik a Pride-on, a gendersemlegességet állami szintre emelték, ennek jegyében átírták a himnuszukat, s ebbe a vonalba kiválóan illeszkedik, hogy igyekeznek elhallgatni a tényeket, visszatartani az igazságot.
Ráadásul ahogy az lenni szokott, minden egyes közleményben igyekeztek hangsúlyozni a hatóságok, hogy „zavarodott”, „rossz mentális állapotú” volt az iszlamista mészáros, akinek még a családja is kiadott egy szintén PC-kompatibilis közleményt, amelyben mindenkit biztosítottak, hogy a maguk részéről mindent megtettek, hogy a lehető legderekabb embert neveljék Faisal Husseinből, ám végül győzött az „depresszió” és a „elmezavar”, és az Iszlám Állam terroristájává kellett válnia.
Salah Abdeslamtól kezdve a brüsszeli reptéri mészáros családján át több iszlamista gyilkos családjától hallottuk már ezeket a szavakat, minden esetben hozzá téve, hogy őket is meg kell érteni, hiszen ők is gyászolják gyilkos családtagjukat.
Szegény Hussein család!