Több mint 300 ezer afgán vált belső menekültté idén a saját hazájában az Afganisztánban dúló fegyveres konfliktus miatt – áll az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatalának kedden közölt jelentésében, mely szerint számuk az idén 37 százalékkal így is kevesebb a tavalyi 480 ezerhez képest. A dokumentum az MTI szerint azt is megemlítette, hogy a szervezet az elmúlt héten mintegy 271 ezer belső menekültté vált, illetve hazatért afgánnak nyújtott segítséget.
Az ügynökség felhívta a figyelmet arra is, hogy Afganisztán több pontján a kormánytól független fegyveres milíciák próbálnak védelmi pénzt szedni a segélyszervezetektől. Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb aszálya is komolyan veszélyezteti az afgán családok megélhetését. Több tartományban mintegy 223 ezer ember kényszerült idén elhagyni otthonát élelemhiány miatt – derült ki ezúttal az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) beszámolójából.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete pedig rámutatott, hogy afgán családok sokasága költözik a városba, ahol könnyebb hozzáférni a segélyekhez és a különféle szolgáltatásokhoz. A nehézségekkel szembesülő afgán szülők egy része másik megoldáshoz folyamodott, és gyermeke kiházasítása mellett döntött. Az UNICEF július és október között 161 gyermekkézfogót vagy -házasságot jegyzett fel Herátban és Badgiszban – írja a távirati iroda.
Közben kedden kétnapos nemzetközi konferencia kezdődött Genfben az afgán kormány és az ENSZ szervezésében. A kabuli vezetők – köztük Asraf Gháni államfő – és számos külföldi diplomata megvizsgálják és értékelik, hogy az ajánlott gazdasági és politikai stratégiák, valamint segélyek mennyiben támogatják az ország kilábalását a 17 éve tartó háborúból, illetve miként lehetne egyengetni az utat a külföldi csapatok kivonása előtt. A Reuters szerint lökést adhat a fejleményeknek, hogy Donald Trump amerikai elnök és kormánya aktívan békekötésre törekszik a tálib lázadókkal.
Genfben ezúttal nem került terítékre új pénzügyi felajánlás, viszont az adományozóknak lehetőségük nyílt tájékozódni, hogy mire fordították – illetve fordítják – és milyen eredménnyel azt a 15,2 milliárd dollárt, amelyet 2016-ban szavaztak meg Brüsszelben Afganisztán számára, a legutóbbi segélykonferencián. Harun Csahanszuri elnöki szóvivő szerint a Gháni által két évvel ezelőtt tett ígéretek legalább 60 százaléka teljesült, de meg kell még oldani néhány problémát.
Habár Afganisztánt konfliktus és aszály sújtja, az ENSZ szerint van ok optimizmusra. Ám míg a nemzetközi szervezet fejlődésről beszél, civil szervezetek súlyos társadalmi kihívásokról számoltak be.
– Az emberek számára a mostani az egyik legnehezebb helyzet, de az elmúlt huszonnégy hónapban sok fronton sikerült fontos előrelépéseket elérni – mondta el az ENSZ afganisztáni missziójának helyettes vezetője, Toby Lanzer. A 2016-os brüsszeli donorkonferencia óta azonban a kormány sokat elért: pénzt fektettek a népesség alapellátását biztosító szolgáltatásokba, fokozódott a korrupció elleni harc, továbbá megreformálták a biztonsági szerveket.
Az MTI által idézett civil szervezetek azonban más képet festenek az országról: a radikális iszlamista terrorszervezetek jelenléte miatt jelentősen romlott a helyzet az elmúlt két évben. Egyesek szerint az ország összeomlás előtt áll.