A Figyelő csütörtöki számában közzétett felmérés szerint a Századvég Alapítvány Project 28 által készített kutatás kettősséget mutat. A 28 EU-tagállamban a megkérdezettek túlnyomó része tagja akar maradni a közösségnek, ugyanakkor nagyon határozottan megjelenik az a vélemény, hogy Brüsszel „igencsak félrekezeli” az elmúlt néhány év legsúlyosabb válságait. A Figyelő szerint ez arra utal, hogy a tagországok állampolgárai más típusú együttműködést szeretnének, mint amit az uniós politikai elit.
A cikk szerint Brüsszel késve reagált a 2008-as pénzügyi válságra, az Európai Központi Bank későn kezdte el a monetáris élénkítést, az EU nem ismerte fel időben, hogy a „megszorításokra épülő német recept kettészakítja majd a közösséget”.
Így nemcsak észak és dél között jött létre törésvonal, de a tagországokon belül is megnőttek a jövedelmi különbségek – állapította meg a Századvég, amelynek felmérésének eredménye szerint az uniós polgárok több mint fele nagyon súlyosnak, 88 százalék problémásnak gondolja ezt a megosztottságot.
Kiderült az is, hogy a pénzügyi krízis következményei pesszimistává tették a tagállamokat. A megkérdezettek mindössze 24 százaléka számít kedvezőbb gazdasági környezetre, fele pedig kifejezetten gyengének ítéli meg a gazdasági helyzet javítására tett erőfeszítéseket.
A felmérés szerint „kissé árnyaltabb” a terrorizmus elleni intézkedések megítélése. Az európaiak fele szerint kevés, amit a közösség ezen a téren tett, de 38 százalék úgy véli, jó munkát végeztek Brüsszelben.
„Az viszont teljesen egyértelmű, hogy az uniós lépéseket sokan elégtelennek ítélik meg” – fogalmaztak. A felmérésben részt vevők 77 százaléka szerint hatékonyabban kellene védeni az unió határait – írta a cikk, megjegyezve: a választásokra készülő Németországban a magukat a politikai középhez soroló válaszadók 80-90 százaléka is így gondolkodik.
A Századvég szerint a gazdasági és a migrációs krízissel kapcsolatos elégedetlenség megnövelte azok táborát, akik kevesebb hatalmat adnának a tagországok felett Brüsszelnek. A szorosabb integrációban mindössze 36 százalék látja a megoldást. A megkérdezettek fele azt vallja: „ha az EU nem tudja megoldani, majd megoldjuk mi”, szélesebb teret adnának a tagállami politikának az uniós rovására – olvasható a cikkben.