Ferenc pápa, az első dél-amerikai egyházfő tegnap párbeszédre szólította fel a nicaraguai vezetést, kifejezve szomorúságát az országban jelen lévő erőszak, az összecsapások és a halálesetek miatt. A múlt szerda az eddigieknél is véresebb nap volt Nicaraguában: legalább 15 ember életét vesztette és kétszázan megsebesültek a kormányt támogató erők és a civilek közötti összecsapásokban.
Az apró közép-amerikai országban már több mint egy hónappal ezelőtt kezdődtek a tüntetések, eredetileg a kormányzat adóreformja miatt. Daniel Ortega elnök a nyugdíjak és egyéb szociális juttatások megvágását tervezte, amiért a munkavállalók, az idősek és a diákok is az utcára vonultak.
Az országban, ahol a lakosság nagy része így is a szegénységi minimum alatt él, már az államfő távozását követelik. A tüntetések ugyanis nemhogy nem értek célt, hanem erőszakhullámot indítottak el: a civilek ellen a vezetés félkatonai csoportokat vezényelt ki.
A megmozdulásokban eddig több mint száztíz ember vesztette életét, amiért a kormányzat az ellenzéket, az ellenzék viszont a kormánypárti félkatonai csoportokat teszi felelőssé. Szombaton a managuai amerikai nagykövet jelezte: már amerikai áldozata is van az erőszakhullámnak. A fővárosban élő bártulajdonos, Sixto Henry Vera holttestét két kiégett autó mellett találták meg.
A kormány és a civilek között a katolikus egyház próbált párbeszédet létrehozni, ám ez a múlt héten megszakadt. A helyi hírek szerint a kommunikációt segítő egyházi személyek közül többen halálos fenyegetéseket kaptak, feltehetően kormányközeli köröktől.
A helyszíni tudósítások háborús hangulatról írnak, sokan barikádot építettek a házuk elé, hogy biztonságban tudják értékeiket. Több állami és magántulajdonú épületet is megrongáltak, a tüntetések az egész országra kiterjedtek.
A Nicaragua nyugati részén fekvő Leónban tüntetők csoportjai kormányzati épületeket gyújtottak fel. Tegnap egy, a fővárostól 20 kilométerre fekvő településen, Masayában a tüntetők egy olyan templomban leltek menedékre, amelyet a rohamrendőrség és a félkatonai csoportok ostromoltak.
Az Ortega rendszerével szembeni kritikák nem új keletűek: a kormány 2017-ben kezdett tárgyalni az Amerikai Államok Szervezetével a választási rendszer reformjával kapcsolatban. A managuai külügyminisztérium a hét végén jelezte: a hatóságok júliustól októberig egyeztetéseket folytatnak a nemzetközi szervezettel, és az év végére elkészítik a tervezetet.
A reformot várhatóan 2019-ben léptetik életbe azzal a céllal, hogy megerősítsék a demokratikus intézményeket. Kérdéses, hogy a jelenlegi vezetés képes-e hatalmon maradni addig. A következő választás elviekben 2021-ben esedékes, de már nemcsak a lakosság, hanem a vezető nicaraguai üzletemberek is előre hozott elnökválasztást sürgetnek. Ortega a hívei előtt elmondott múlt szerdai beszédében kijelentette: továbbra is hatalmon kíván maradni. Korábban nem reagált az ellenzéknek a távozását sürgető követelésére.
A VOLT GERILLA ORSZÁGA
A marxista forradalmakhoz kötődő nicaraguai sandinisták 1979-ben kerültek hatalomra, amit az akkori amerikai vezetés nem nézett jó szemmel. Az USA gazdasági embargót vezetett be a közép-amerikai országgal szemben, az ellenzéket pedig fegyverekkel is támogatta. A jelenlegi sandinista elnök, Daniel Ortega győzelme 2006-ban meglepetést okozott. A volt gerillát a kubai és a venezuelai vezetés támogatja, ám a nyugati országokban a mai napig fenntartásokkal kezelik.
A most 72 éves Ortega korábban úgy nyilatkozott: célja a szegénység, a nyomor enyhítése és a kapitalizmus felszámolása, de sokszor megkérdőjelezik a demokratikus elvek melletti elkötelezettségét.