Ha minden rendben megy, ma estére a görög honatyák kellő számban megszavazzák Macedónia új névhasználatát, amely megnyitja az utat a balkáni állam NATO-csatlakozási tárgyalásai előtt. A pozitív eredményt Alexisz Ciprasz miniszterelnök úgy érheti el, hogy pártja, a baloldali Sziriza frakciójának 145 tagja mellé még legalább hat ellenzéki és független támogatót toboroz, ami elég az egyszerű többséghez, s így a Szkopjével tavaly júniusban kötött megállapodás törvényerőre emelkedhet.
Ha viszont nem megy minden rendben, az egyezséget ellenző jobboldali Új Demokrácia – Kiriakosz Micotakisz vezetésével – késleltetheti a szavazást egy újabb bizalmatlansági indítvánnyal – taglalja az eseményeket a Kathimerini című görög lap.
Ciprasz már megnyert egy bizalmi szavazást, miután másfél héttel ezelőtt lemondott a Független Görögök koalíciós párthoz tartozó Panosz Kammenosz védelmi miniszter, s ez, úgymond, kormányválságot okozott. Mivel a politikusok úgy állapodtak meg egymással, hogy Ciprasz – egy kisebbségi kormány élén is – miniszterelnök marad az őszre tervezett választásokig, rossz nyelvek szerint a „válságot” a kormányfő és Kammenosz fundálta ki – vélekedik a Bloomberg hírügynökség véleménycikkének írója.
Ciprasz tehát bízik abban, hogy kitart őszig, de legalábbis sikerül neki némiképp enyhíteni a külföldi hitelezők ráerőltetett megszorításain, például a követeltnél magasabb minimálbér megállapításával. Kammenosznak ugyanakkor arra volt szüksége, hogy lemondásával megőrizze hitelességét nacionalista választói előtt, akik szerint csak Észak-Görögországot hívhatják Makedóniának.
Ciprasz politikai akrobatizmusára jellemző, hogy míg négy évvel ezelőtt szélsőbaloldaliként és a nemzetközi pénzintézetek ádáz ellenségeként választották Görögország kormányfőjévé, most sokan azzal vádolják, hogy behódolt az Európai Unió és a nemzetközi pénzvilág akaratának. Közben túlélt egy bénító gazdasági válságot, előre hozott választást, bizalmi szavazást és párton belüli csatározásokat.
Radikalizmusról már szó sincs, és bár nem örömmel, de hajlandó bevezetni a nemzetközi hitelezők által követelt s egykor csípőből visszautasított megszorító intézkedéseket, annak minden politikai kockázatával. Elemzők latolgatása szerint akár szoros versenyt diktálhat az őszi választásokon, holott a Szirizát népszerűségben megelőzi Micotakisz Új Demokráciája. A macedón alkut Ciprasz mindenesetre hivatali ténykedése egyik legfontosabb eredményének tekinti, amiért, többek szerint, akár még Nobel-békedíjat is kaphat macedón kollégájával, Zoran Zaevvel megosztva.
Görögország egyébként túl van a legutolsó gazdasági mentőprogramon is, de még nincs kint az alagútból. A munkanélküliség közelíti a 19 százalékot, s ez még mindig a legmagasabb arány az EU-ban, bár Ciprasz indulásakor 26 százalék volt a ráta. A gazdasági növekedés 2 százalék körül alakul, de ez még nem elég ahhoz, hogy az ország belátható időn belül visszatérjen a válság előtti szintre. Ugyanakkor biztató, hogy az MTI szerint a Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő a napokban megerősítette Görögország júliusban adott adósi besorolását, amely „B plusz” a felminősítés lehetőségére utaló pozitív kilátással.