A konstantinápolyi ortodox szinódus tegnap megújította az ukrán ortodox egyháznak az orosz ortodox egyháztól való különválására vonatkozó korábbi támogató állásfoglalását.
A találkozó egyik kulcstémája volt az ukrán ortodox egyház függetlenedési törekvése az orosz egyház autoritásától, amely alá immár több mint három évszázada tartozik. A szakítást kijevi egyházi vezetők amiatt sürgetik, mert szerintük az ukrán közösséget már túlságosan is behálózta a Kreml politikája.
I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka már korábban jelezte: hajlandó meghallgatni a kérést, és még szeptemberben követeket küldött Kijevbe. Bartholomaiosz azzal érvelt, hogy egyháza nem örökre, hanem csak átmenetileg rendelte orosz fennhatóság alá az ukrán hívőket 1686-ban.
Moszkvában dühvel, daccal és elkeseredéssel reagáltak a lépésre, az orosz ortodox egyház vezetői egyenesen árulónak bélyegezték a tervet és a Konstantinápollyal való szakítással fenyegetőztek. Ennek első lépéseként megtiltották püspökeiknek, hogy közösen celebráljanak misét isztambuli kollégáikkal.
Nem is olyan régen még más volt a helyzet. Ugyan eddig is voltak függetlenedési követelések az ukránok részéről, de az orosz egyház rendre lesöpörte ezeket az asztalról. A Szovjetunió felbomlása és Ukrajna önálló állammá alakulása az egyházon belül is töréshez vezetett – különösen a Krím és Kelet-Ukrajna konfliktusa óta feszült a helyzet az egyházakon belül is.
Ma három ortodox egyház is létezik Ukrajnában, a legnagyobb és jelenleg a legbefolyásosabb a több mint tízezer egyházközösséggel rendelkező ukrán ortodox egyház, amely bár az orosz ortodox egyház alá tartozik, számottevő autonómiát élvez. A másik két, sokkal kisebb ukrán egyház már elvált az oroszoktól, viszont önállóságukat Konstantinápoly nem ismeri el.