Ausztria, Bulgária, Franciaország, Görögország, Málta, Németország, Olaszország, illetve Spanyolország vezetőinek részvételével migrációs minicsúcsot hívott össze vasárnapra Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.
A találkozó azt a célt szolgálja, hogy a jövő hét második felében esedékes európai uniós csúcsértekezlet előtt egyeztetéseket folytassanak egy új közös menekültügyi megállapodásról a bevándorlás által leginkább érintett országok. A megegyezés elsősorban Angela Merkel német kancellár számára sürgős, hiszen az általa vezetett Kereszténydemokrata Unió (CDU) bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU), pontosabban annak elnöke, Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter június végéig adott neki időt a megállapodás nyélbe ütésére.
Azt követően, azaz július elsejétől önkényesen elrendeli a nem Németországban regisztrált menedékkérők visszafordítását a német határnál. Merkel mindenáron közös menekültügyi rendszer kidolgozását szeretné elérni a többi uniós tagállammal, nem ért egyet azzal, hogy az országok külön intézkedéseket hoznak.
A számos nézeteltérés miatt azonban lehetetlennek tűnik, hogy jövő hétig megállapodásra jut a 27 tagállam. Erre utalt tegnap Sebastian Kurz osztrák kancellár is, aki a bécsi kormány és a bajor tartományi kabinet Linzben tartott együttes ülése előtt azt mondta: fel kell készülni arra, hogy – Németországból kiindulva – Európában mindenhol meg fogják erősíteni a nemzeti határok őrizetét.
A kancellár egyben német kollégáját is bírálta, mondván, amiatt, hogy ma újra van határellenőrzés Ausztria és Bajorország, Magyarország és Ausztria, illetve Olaszország és Ausztria között, ugyanazok a személyek hibáztathatók: akik 2015-ben megnyitották a határokat a menekültek áradata előtt. A bevándorlás kérdésében ma már inkább Ausztriával és Olaszországgal hasonló álláspontot képviselő Bajorország miniszterelnöke, Markus Söder úgy vélekedett: „Habár Európa a világra nyitott kontinens, mégis külső határainak erősebb védelmére és a bevándorlás korlátozására lenne szükség”.
A migráció ügyében folytatott szerdán tárgyalásokat az új olasz kormány bevándorlásellenes belügyminisztere, Matteo Salvini osztrák szabadságpárti kollégáival, Herbert Kickl belügyminiszterrel és Hans-Christian Strache alkancellárral. Sebastian Kurz pedig ma részt vesz a V4-országok kormányfőinek budapesti találkozóján.
Angela Merkel és Emmanuel Macron francia elnök kedden megegyeztek abban, hogy az Európai Unión kívül kell felállítani központokat a menedékjogi kérelmek elbírálására, és intenzívebbé kell tenni az együttműködést az EU felé igyekvő menedékkérők származási országaival. Merkel ugyanakkor ismételten kijelentette, hogy az illegális migráció visszaszorítása mellett lehetőséget kell biztosítani a legális migrációra.
Az AFP hírügynökség értesülései szerint az Európán kívüli hotspotok részét képezik majd annak a megállapodástervezetnek, amely a tagállamok elé kerül a jövő heti EU-csúcson, ám konkrétumokat nem fogalmaztak meg ezzel kapcsolatban.
Biobomba-támadást hiúsítottak meg
Ricin előállítására készült és mérgező anyagú „biobombát” akart gyártani az a tunéziai férfi, akit a napokban elfogtak Kölnben – mondta a német szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) vezetője egy tegnapi interjúban. Holger Münch elmondta, hogy a férfi lakásában jelentős mennyiségű ricinusmagot és olyan eszközöket találtak, amelyekkel a magokból ki lehet vonni a biológiai fegyverek hagyományos hatóanyagaként számon tartott fehérjét. Azt egyelőre nem tudni, hogy a 29 éves férfi hol és mikor akart merényletet végrehajtani, de az biztosnak tűnik, hogy biobomba-támadásra készült, ami egyedülálló a terrorizmus németországi történetében
–mondta a BKA elnöke. (MTI)