Az Európai Űrügynökség Oktatási Irodája által meghirdetett programban különböző európai egyetemek több száz hallgatója dolgozott az European Student Earth Orbiter (ESEO) műhold létrehozásán. A diákok részt vettek a tervezésben, az építésben és a tesztelésben is. A program előkészületei 2000-ben kezdődtek, eredetileg 2008 körül kellett volna repülnie. Az azóta eltelt évtized alatt a kezdetben részt vevő egyetemi hallgatókból fiatal szakemberek lettek – hívta fel a figyelmet egy fontos körülményre az Űrvilág.hu szakportál.
Október elején sikerrel befejeződtek a diákműhold rázástesztjei, így semmi akadálya, hogy útnak induljon. A műhold fedélzetén a magyar fejlesztésű TriTel műszer is helyet kapott. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) által közösen fejlesztett berendezés a műhold pályája mentén a kozmikus sugárzási környezetet vizsgálja, lényegében egy háromtengelyű szilíciumdetektoros űrdoziméter – olvasható a projekt honlapján.
Szintén a fedélzetén kapott helyet a BME-n fejlesztett plazmadiagnosztizáló műszer, amely a naptevékenység és a földi ionoszféra kapcsolatát vizsgálja. Ugyancsak a BME-n készült az eszköz központi energiaellátó rendszere. A 45 kilogramm tömegű műholdat, amely 94 perc alatt kerüli meg egyszer a Földet – óránkénti sebessége 28,6 ezer kilométer –, kilencven kis méretű műhold társaságában indítják útnak a SpaceX Falcon–9 rakétájával Kaliforniából. Ha minden jól megy, bő két órával a start után működni kezd a diákok által konstruált különleges berendezés. Az ötszáz kilométer magasan száguldó eszköz legalább félévig működik.
A hazai fejlesztők nem csak beszállítók, önálló műholdat is készítettek, illetve készítenek. Az első (és eddig egyetlen) űrbe küldött magyar műhold a Masat–1 volt. A mintegy ötéves fejlesztés eredményeként elkészült eszközt 2012. február 13-án indították útnak a Francia Guyana-i Kourou melletti űrkikötőből, és csaknem három éven át kiválóan működött. A második magyar műhold is készül, sőt egymással párhuzamosan két eszköz épül. A Radcube névre keresztelt berendezés tervezési fázisa decemberben zárul, az Európai Űrügynökség jóváhagyását követően megkezdődhet a repülő példányok gyártása és tesztelése.
Horváth Gyulától, a műholdat építő cég vezetőjétől megtudtuk, várhatóan 2020 derekán startolhat el Magyarország első űripari műholdas platformján az első szolgáltatási célú, űridőjárást megfigyelő rendszer. A Smog–1-et szintén a Műegyetemen fejlesztik. A mindössze öt centiméteres élű, kocka méretű „zsebműhold” 2019 utolsó negyedévében, illetve 2020 első negyedévében indulhat.
Landolás a Marson
November 26-án, azaz jövő hétfőn landol a Marson az InSight űrszonda – jelentette be a NASA. A május 5-én útjára indított InSight lesz az első űrszonda, amely a Curiosity 2012-es Marsra érkezése óta leszáll a vörös bolygóra. A két évre tervezett misszió alatt első ember alkotta berendezésként az űrszonda a vörös bolygó mélyét vizsgálja, és megméri annak hőmérsékletét – az egyik eszköz ötméteres mélységbe fúr le. Az egymilliárd dolláros amerikai–európai misszió kutatásának célja, hogy pontosabban értsük, hogyan keletkezett négy és fél milliárd éve a Mars és a Naprendszer többi kőzetbolygója, köztük a Föld.