– A NATO üdvözli az Európai Unió védelmi képességeinek erősítését, hiszen a két szervezet nem versenytársa egymásnak, hanem kiegészítő tevékenységet folytatnak – nyilatkozta a NATO-főtitkár lapunknak egy brüsszeli háttérbeszélgetésen. Jens Stoltenberg egyúttal arra figyelmeztetett: a képességek kiépítése közben mindenképp el kell kerülni a duplikációt, és nem szabad, hogy a katonai szövetség mellett alternatív struktúrák jöjjenek létre.
– A töredezettség csak növeli a költségeket – hangoztatta a norvég diplomata, hozzátéve: az Európai Unió egyedül nem tudja megvédeni Európát, és a kontinens védelme Törökország, az Egyesült Államok, Kanada és Norvégia nélkül elképzelhetetlen lenne. Emlékeztetett: a brit uniós kilépés után a NATO-hozzájárulások nyolcvan százaléka nem EU-tagországokból fog származni.
Stoltenberg nem először figyelmeztetett a párhuzamos védelmi struktúrák veszélyeire, a katonai képességek potenciális megkettőzése múlt héten, az 54. müncheni biztonsági konferencián is terítékre került. A norvég akkor keményebb szavakat intézett a nemzetközi fórum részvevőihez.
Mint mondta, az EU védelmi képességeinek erősítése azzal a kockázattal jár, hogy gyengíti a transzatlanti köteléket, megkettőzi mindazt, ami a NATO-ban már megvan, továbbá diszkriminálja a NATO EU-n kívüli tagjait. Talán nem meglepő, hogy a katonai szövetség költségvetésének javát (2017-ben megközelítőleg 616 milliárd dollárt) biztosító Washington is óva intette a szorosabb biztonsági és védelmi együttműködésre törekvő európai kontinenst.
Kay Bailey Hutchinson, az Egyesült Államok NATO-nagykövete a The New York Times szerint azt mondta: nem akarja, hogy a Pesco (23 uniós tagállam, köztük Magyarország együttes bejelentése az állandó és strukturált védelmi együttműködésről – a szerk.) végül az Európai Unió protekcionista eszközévé váljon.
A liberális lap szerint az amerikaiak újdonsült szkepticizmusa meglepte az európai vezetőket, hiszen a Krím 2014-es elcsatolása után épp az USA sürgette az európai védelmi struktúrák megerősítését. Mint írják, tavaly a NATO és Washington elsőként üdvözölte az Európai Védelmi Alap és a Pesco megszületését, de most már a katonai szövetség potenciális gyengítését látják az európai kezdeményezésekben.
A megoldás a különböző térségek előtt álló különböző kihívásokban rejlik – legalábbis ez derült ki a NATO egyes tisztviselőinek brüsszeli nyilatkozataiból. Míg a déli államoknak (Olaszország, Spanyolország) a migrációs válság megfékezése a fő céljuk, az Egyesült Államok és a balti országok nyilvánvalóan Oroszországban látják a legnagyobb fenyegetést.
A hivatalos NATO-álláspont szerint azonban minden „front” ugyanolyan fontos. Ezt megerősítve Jens Stoltenberg lapunknak elmondta: a szervezet 360 fokos megközelítésben gondolkozik, és minden kihívásnak – legyen az nukleáris, terrorista vagy kiber jellegű – egyforma jelentőséget tulajdonít.
Jól teljesítenek
A NATO-nak van oka az optimizmusra, ugyanis 2014 óta a huszonkilenc tagú szövetség minden állama növelte a védelmi kiadásait. Jens Stoltenberg szerint míg 2014-ben mindössze három tag teljesítette az elvárt, a hazai össztermék (GDP) két százalékának megfelelő összeget, 2024-re legkevesebb 15 NATO-szövetséges felelhet meg a védelmi kiadásokra vonatkozó útmutatásnak. A NATO-főtitkár a teljesítésben hátrébb járó országoknak – köztük Magyarországnak is – üzent: „Nem arról döntöttünk, hogy holnapra kell elérni a kétszázalékos határt. Azt várjuk el, hogy a szövetségeseink tartsák magukat az egymásnak tett ígéretükhöz, és növeljék a védelmi kiadásokat.”