Újra felmelegítette a német sorkötelezettségről szóló vitát Annegret Kramp-Karrenbauer, a vezető berlini kormánypárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) főtitkára. Saar-vidék tartomány korábbi miniszterelnöke nemrég befejezte országjáró roadshow-ját, amelynek keretében választókkal találkozott, majd a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak azt mondta: „Újra intenzív vitát kell folytatnunk a (katonai) szolgálatról.” Azt a kérdést ugyanakkor nyitva hagyta, hogy ez a szolgálat mennyiben lenne kötelező, illetve önkéntes.
Németországban 2011-től számolták fel a hadkötelezettséget, amely ugyanakkor kiváltható volt civil szolgálattal is.
Jelenleg a NATO-tagállamnak a többi közt a Balkánon, Afganisztánban és Afrikában is aktív hadserege mindössze 179 ezer főből áll, miközben a hasonló méretű Törökország félmillió katonát tud csatasorba állítani.
Az égető emberhiány miatt felmerült, hogy a Bundeswehrt külföldi jelentkezőkkel egészítenék ki. Ez nem lenne példátlan: az amerikai hadseregbe immár rendszeresen Amerikai Szamoa adja népességarányosan a legtöbb katonát, és az is előfordult, hogy a csendes-óceáni szigetcsoport fegyveresei szenvedték el – ugyancsak arányosan számítva – a legnagyobb veszteséget az iraki háborúban.
A népszerűségük mélypontjára került, mindössze 29 százalékos támogatottságot élvező keresztény uniópártok szempontjából a sorkötelezettség-vita újrakalibrálása akár jól is elsülhet. Egy friss felmérés szerint a megkérdezett németek 56 százaléka támogatja a hadkötelezettséget, míg 40 százalékuk elutasítja. De a legnagyobb arányban a bevándorlásellenes ellenzék, az Alternatíva Németországnak hívei helyeselnének egy ilyen döntést (több mint 60 százalék).
Ez jobboldali nyomás alá helyezheti a berlini kormányt, amelynek kilenc férfitagja közül egyébként mindössze négyen tettek eleget a hadkötelezettségnek – az ismertebbek közül Heiko Maas külügy- és Peter Altmaier gazdasági miniszter –, míg Olaf Scholz alkancellár-pénzügyminiszter például a civil szolgálatot választotta, Horst Seehofer belügyminiszter pedig mindkettőt megúszta.
A német ellenzék nagy része nem lelkesedik a sorkötelezettségért. A Zöldek és a radikális Baloldal táborában különösen nagy számban utasítják el a polgárok a felvetést. A két párt „tegnapi receptként”, illetve „az elmúlt évszázadba való visszatérésként” utasította vissza a lehetőséget, amelynek ugyanakkor egyes kormánypárti politikusok szerint a társadalmat összekovácsoló hatása lehetne. A szintén ellenzéki liberálisok is úgy vélik, abszurd az ötlet.