Az IBM kutatása szerint naponta összesen 2500 milliárd byte adat keletkezik. Az internetre kapcsolt eszközök (IoT) térnyerésének köszönhetően ez a szám folyamatosan növekszik, amire elsősorban az információtömeget kezelő adatközpontoknak kell felkészülniük.
A több adat ugyanis nagyobb teljesítményt igényel, hiszen egyebek mellett több számítógépre és tárhelyre van szükség, ezeknek pedig több energia kell. A régebbi felügyeleti rendszereket nem a mai óriási adatmennyiséghez tervezték, arra pedig végképp nem, hogy értékes információkat nyerjenek ki belőlük. Ezek a rendszerek még helyhez kötöttek voltak, és élőmunkára volt szükség az adatok értelmezéséhez.
A megnövekedett adatforgalmat és az ebből eredő pluszfeladatokat emberi erőforrással már egyre nehezebb menedzselni, ezért előtérbe kerül az automatizált rendszerfelügyelet egyre csökkentve az emberi tényező szükségességét.
Az adatközpont-felügyelet kézi és automatizált eszközök használatát foglalja magában. Idetartozik többek között a kiszolgálók, a számítógépek és a szoftverek teljesítményének figyelemmel kísérése, a hálózati műveletek kezelése, az energiaellátás és -fogyasztás monitorozása, a hőmérséklet, a hűtés, illetve a szellőzés ellenőrzése vagy a biztonság fenntartása.
A fejlődéssel együtt előtérbe kerülnek az új generációs, digitális távfelügyeleti megoldások is. A Schneider Electric szerint több technológiai trend is meghatározza és megkönnyíti az új generációs szerverparkok üzemeltetését.
Az adatközpontok tápellátási és hűtőrendszereibe beépített eszközök száma az elmúlt tíz évben megháromszorozódott az alacsony áraknak és az egyre javuló minőségnek köszönhetően. Az érzékelők így sokkal részletesebb képet adnak a teljesítményekről, ami jelentősen hozzájárul a beruházások gyorsabb megtérüléséhez.
Az adathalmazokból is könnyebben lesz információ. Az adathalmazok analitikai módszerei a döntéshozatal támogatására alkalmas információvá alakítják át a különféle eszközök által valós időben gyűjtött, nagy mennyiségű adatot. Jó példa erre az algoritmusok alkalmazása a szünetmentes tápegységekben vagy a számítógéptermek klímaberendezéseiben, ahol a működés folyamatos nyomon követésével előre lehet jelezni a szükséges karbantartások időpontját, ami csökkenti a nem várt meghibásodásokat és ezáltal a költségeket is.
Napjainkban már minden adatgyűjtő és -megosztó rendszernek szüksége van megfelelő kibervédelemre. Korszerű, komplex megoldást használó forgalmazók nagyobb eséllyel tudják garantálni a biztonságot az adatközpontok számára, mert a kiberbiztonsági elvárások alapján kódolt, előtesztelt, ellenőrzött és jóváhagyott szoftverek védettebbek az online támadások ellen.
Az adatközpontok monitorozásának egyébként az a lényege, hogy még a leállás előtt észleljük és kezeljük a rendellenes helyzeteket. A mobileszközöknek köszönhetően a vezetők több helyszín nézete között válthatnak, távolról nyomon követve a napi működési folyamatokat, és szükség esetén azonnal, akár néhány gombnyomással reagálhatnak a náluk lévő készüléken keresztül.
A Cisco felmérése szerint 2020-ra a munkafolyamatok 92 százaléka felhőalapú (valahol az interneten „lógó”) adatközpontokban, 8 százaléka pedig hagyományos adatközpontokban zajlik majd. A cloud computing nemcsak az adattárolásban előnyös, de biztosíthatja az adatközpontok távolról történő üzemeltetését is.
Az automatizálást támogató különféle informatikai szolgáltatások, így például az előrejelző elemzés vagy a gépi tanulás felhőalapú platformon futtathatók, és még magasabb szintű felügyeletet tesznek lehetővé. A gépi tanulás során egyébként a rendszer a korábban tapasztaltakat felhasználva javítja az adatelemzési modell működését.
Az adatközpontokban rendkívül fontosak azok a helyzetek, amikor csak egy hajszálon múlik a leállás. A munkavégzés is hatékonyabbá válhat, mivel a digitális távfelügyelet lehetővé teszi, hogy a szolgáltatók több feladatot végezzenek el kevesebb emberi erőforrással.