Közel ezer angol és skót rendőrt kezdenek kiképezni Nagy-Britanniában, hogy Észak-Írországban segíthessenek a megállapodás nélküli brexit esetén. Korábban az északír rendőrség megerősítést kért a határ visszaépülésének esetére, írta a The Irish Times ír lap. A kiképzés e hónapban kezdődik, és a szétválás hivatalos időpontjáig, március 29-ig három képzési napot tartanak. Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépésének továbbra is rendezetlen pontja az Észak-Írország és az EU-s tagállam Írország közötti nyitott határ kérdése.
Amennyiben nem sikerül különmegállapodást kötni, a határ feltehetően feláll majd a két ír terület között. Ezzel pedig a húsz éve nehezen megszületett nagypénteki egyezményt bontanák fel a felek. Az 1998-ban Belfastban aláírt egyezmény értelmében ugyanis megszűnt a határ Írország és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország között. A megállapodás egy csaknem három évtizedes véres konfliktust zárt le a britpárti unionisták és az ír nacionalisták között, akik azért küzdöttek, hogy a hat északír megyét újból egyesítsék az Ír Köztársasággal. A nagypénteki egyezmény egy olyan nemzetgyűlést hívott életre Észak-Írországban, amely hatalommegosztáson alapul a két erő között. Bár a megegyezés megfékezte az erőszakot, a béke azóta is bizonytalan lábakon állt, London többször is felfüggesztette a belfasti nemzetgyűlést. A brexitszavazás nyomán újra felmerültek az ellentétek, különösen annak kapcsán, hogy az ír határ kérdésében láthatóan egyik megoldást sem tűnik elfogadhatónak az érintettek számára. Az északírek ugyanis elutasítják az ír határ felállítását a 499 kilométeres szakaszon, mely azonban jelenleg a legvalószínűbb forgatókönyvnek tűnik. Szakértők szerint az a leginkább elképzelhető, hogy bevezetnek egy korlátozott határellenőrzést, és egyfajta vámunió jön létre az Ír Köztársaság és Észak-Írország között. Az is megtörténhet, hogy fegyveres ellenőrzést vezetnek be a két ország között, amely sokak szerint egy lépést jelentene a múlt felé, és felélesztené az ellentéteket.
Az Európai Unió javaslata egyébként az volt, hogy a brexitet követő átmeneti időszakra az Ír-sziget egésze váljon közös vámtérséggé. A legnagyobb északír britpárti politikai erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) azonban ez ellen is felemelte a szavát, ugyanis nem szeretnék, ha Észak-Írország eltérő vámszabályozási rendszerbe kerülne, mint az Egyesült Királyság többi része. Vannak persze más elképzelések is: az ír nacionalisták lehetőséget látnak Írország újraegyesítésére, esetleg egy népszavazás útján, azzal érvelve, hogy így az északírek az Európai Unió része maradhatnának.
Joggal tarthatnak tehát Londonban az északírek elégedetlenségétől a brexitet követően. Az aggodalomhoz hozzájárul az évszázados vallási ellentét is, amely tovább bonyolítja a helyzetet. Az északír társadalom 40 százaléka vallja magát katolikusnak – Írországban 80 felett van ez az arány. Észak-Írországban a katolikusok korábban kiszorultak a politikai és a közéletből, és sokan még mindig megszállóként tekintenek a protestánsokra. Éppen ezért többen aggódnak, hogy a brit rendőrök kivezénylése a brexit pillanatában, amikor felemelkedik a határ a két ír terület között, zavargásokat kelthet. Nem segít az sem, hogy a kiválás esetén Észak-Írország GDP-je több mint tíz százalékkal visszaeshet, vélik elemzők, miközben a Kelta Tigrisnek nevezett Írország gazdasága, a virágzás időszakát követően most újra fellendülőben van.